Mivel jár a brexit a magyar lakáspiacon?

A magyarországi, elsősorban budapesti lakóingatlanok iránt érdeklődő külföldiek jelentős részét tették ki a britek, ám az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt a jövőben könnyen lehet, hogy az eddigiekhez képest más forgatókönyvre lehet készülni – derül ki az ingatlan.com összeállításából. Balogh László, a társaság vezető gazdasági szakértője jelezte: bár a brexit megtörtént január végén, a különböző kilépési feltételekről december 31-ig kell megállapodnia a brit kormánynak az Európai Unióval. Ezek a kritériumok szabályozhatják majd a brit állampolgárok külföldön, így Magyarországon történő ingatlanvásárlásait is.

– A leglényegesebb kérdés, hogy harmadik országból származó ingatlanvásárlók lesznek-e a britek a brexit-megállapodást követően, mivel rájuk szigorúbb szabályok vonatkoznak. A harmadik országból érkező vevők ingatlanszerzéséhez ugyanis kormányhivatali engedély szükséges – emelte ki Balogh László.

Az elemzés szerint a magyarországi ingatlanok iránti érdeklődésben változás történt. 2018-ban az előző évhez képest még 23 százalékkal nőtt a külföldi érdeklődők száma, 2019-ben azonban mindössze hat százalékkal. Tehát bővülés volt, de jóval kisebb mértékű, mint korábban. Arról egyelőre nincsenek pontos statisztikák, hogy hány külföldi állampolgár, ezen belül hány brit vevő vásárolt lakást 2019-ben Magyarországon, de a lakáspiaci lassulás és az érdeklődések visszafogott bővülése miatt elképzelhető, hogy csökken a hozzájuk köthető adásvételek száma 2018-hoz képest.

A szakember hozzátette: A náluk mért külföldi érdeklődések több mint tíz százaléka érkezett az Egyesült Királyságból. Köztük nem csak brit állampolgárok, hanem olyan kint élő magyarok is vannak, akik akár az esetleges hazaköltözés vagy befektetés miatt kerestek magyarországi ingatlant.

A szakértő a statisztikai hivatal adatait idézve azt is elmondta, hogy az Egyesült Királyság állampolgárai az elmúlt két-három évben a magyarországi ingatlant vásárló külföldiek toplistáján a 6-9. helyen szerepeltek. A külföldi lakásvásárlók jelentős részét továbbra is német, kínai, szlovák, román és osztrák állampolgárságú vevők teszik ki.