A tőzsdék még nem jeleznek akkora válságot, mint 2008-ban

A koronavírus-járvány hatásai ­miatt komoly gazdasági válságnak nézhetünk elébe, a részvényárfolyamok mozgásai azonban egyelőre nem jeleznek túlságosan negatív folyamatokat. A céges papírok tőkepiaci értéke sokkal kevésbé esik, mint a 2008-as pénzügyi-gazdasági krízis idején. A sajátos helyzet kialakulásának két magyarázata is lehetséges.

A dél-koreai devizapiaci brókereket a vírus sem fogja vissza, hogy a dollárra spekuláljanak Fotó: Heo Ran Forrás: Reuters

A tőzsdei árfolyamok az elmúlt hetekben kivételesen nagyot zuhantak, és ez nem volt másként 2008-ban sem. Ám a negatív folyamatok nem ugyanúgy bontakoztak ki: bő tíz évvel ezelőtt már korábban mutatkoztak a válság jelei, de csak 2008 őszén látszott, hogy sokkal nagyobb a baj, mint korábban gondolták. A részvényárfolyamok már 2007 második felében ereszkedőben voltak, most azonban a koronavírus-válság derült égből villámcsapásként érkezett. A tőzsdék februárban még új történelmi csúcsokat értek el, a befektetők a kínai járványhelyzetet még nem is vették komolyan. Így aztán nagy magasságból indult az esés, amikor látszott, hogy a járvány Európát és Amerikát is érinti, ám az összeomlás – érthető módon – akkor következett be, amikor szinte mindenhol rendkívüli intézkedésekre, korlátozásokra került sor.

Ezek mentén a gazdaság lebénult, több helyen felbecsülhetetlen károkat okozva.

Érdekes módon viszont a legtöbb tőzsdeindex és egyedi részvény kevesebbet esett a csúcsról mostanáig a másfél hónap alatt, mint 12 éve a válságban a 2007. nyári csúcsokról az összeomlás első, 2008. ősz eleji szakaszáig. Annak idején az abszolút mélypontra 2009 márciusáig kellett várni, most természetesen azt nem tudjuk, hogy láttuk-e már a mélypontot vagy további zuhanás következik.

A legfőbb amerikai index, az S&P 500, amely az 500 legnagyobb tőzsdei vállalat részvényét tartalmazza, 2007 nyarán 1570 ponton tetőzött, és az első nagy pánik idején, 2008 szep­temberében 840 pontig zuhant. Majd ezt követte októberben egy 740 pontos mélypont, végül 2009 márciusában 666 pont lett a végső alj. A válság legdrámaibb szakaszában így a tetőhöz képest a visszaesés nagyjából 50 százalék volt, a végső mélyponton 58 százalék. Most a csúcs 3400 pont, az eddigi mélypont 2300: ez csak 32 százalékos esés, ami az egykori 50 százalékhoz viszonyítva jóval kisebb érték. Ami a legfontosabb európai indexet illeti: a német DAX akkor 8000-ről 4000 pontra zuhant, vagyis ugyancsak az értékének felét vesztette el, míg most 13 700 pontról 8500 pontra esett vissza, ami 38 százalékos apadásnak felel meg.

A dél-koreai devizapiaci brókereket a vírus sem fogja vissza, hogy a dollárra spekuláljanak
Fotó: Reuters

Külön érdekesség viszont a fő kínai index, a Shanghai Composite, amely most szinte alig esett az előbbiekhez képest: a január eleji 3100 pontos tetőről január végén, a járvány ottani kicsúcsosodásakor csak 2750 pontig, ami bő 10 százalék, mostanra pedig, amikor már látszanak a károk – és nem mellékesen Kínában a járvány nyugvópontra jutott –, 2650 pontig, ami közel 15 százalékos zsugorodás. Ám nem szabad elfelejteni, hogy 2008-ban egészen más volt helyzet: a válság előtt óriási buborék képződött a kínai tőzsdén: az index 1000-ről 5000 pontra szaladt fel rövid idő alatt, majd a válság előtt a lufi kipukkadt, és 2000 pontig zuhant vissza az index, vagyis 60 százalékot vesztett értékéből a tetőhöz képest.

Nézzük végül, mi történt a hazai börzén. 2007-ben 30 ezer ponton tetőzött a BUX, majd 2008 októberében megközelítőleg 10 ezer pontig zuhant. A végső alj pár hónappal később 9000 ponton volt, így úgy tekinthetjük, hogy az index a kritikus időszak alatt az értékének kétharmadát vesztette el. Most a tetőzés 46 ezer pont fölött volt kevéssel, a jelenlegi helyzetben az eddigi mélypont 29 ezer pontot jelentett: ez 37 százalékos gyengülés, alig több, mint a fele az egykorinak.

Mindebből jól látszik, hogy eddig jóval kevésbé viselődtek meg a részvénypiacok, mint 12 éve. Jó esetben ez azt is jelezheti, hogy nincs akkora baj, mint az előző válságban, ugyanakkor a jelenlegi helyzet annak is eredménye lehet, hogy most a világ főbb jegybankjai az elmúlt években páratlan pénzmennyiséget bocsátottak a piacra, amelyet most még meg is fejeltek a járvány hatásaira adott intézkedésekkel, így a hatalmas likviditás megtámasztja a részvénypiacot, míg 2008-ban szó sem volt ilyesmiről.