Gyakorlati problémákat tisztázott az MNB

Az általános hiteltörlesztési moratóriumon belül napok óta nem volt tisztázott néhány termék esetében – nem csak az ügyfelek, de a bankok számára sem –, hogyan alkalmazható a gyakorlatban a jogszabályban rögzített lehetőség. Ilyen konstrukciók voltak a hitelkártyák és a munkáltatói kölcsönök, amelyek esetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete pénteken egyértelművé tette a tennivalókat. Továbbá, ugyancsak a hét utolsó munkanapján az MNB felszólította a hitelintézeteket, hogy az államilag támogatott hiteleknél fogadják el a kormányhivatalok elektronikus hatósági bizonyítványait az ügyfelek tb-jogviszonyának igazolására.

MNB Magyar Nemzeti Bank 20150422 Fotó: Katona Vanda/Napi Fotó: Katona Vanda

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitelre, így a munkáltatói kölcsönökre is vonatkozik a fizetési moratórium, amely a hitelkártyáknál és a folyószámlahiteleknél az eddig a dátumig igénybe vett hitelrészre érvényes – közölte a jegybank. A távirati irodának kiemelték: a törlesztési moratórium automatikusan lépett életbe a hitelek esetében, ugyanakkor annak igénybevétele nem kötelező. Ezért a fogyasztónak, ha továbbra is vállalja a törlesztőrészlet megfizetését, azt szükséges jeleznie hitelezője felé. A törlesztési stop kiterjed továbbá a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők esetén a bérleti díj fizetésére és a vételár részletfizetésére is, azaz ezek teljesítésére is haladékot kapnak a fogyasztók.

A jegybank ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a már felmondott vagy végrehajtás alatt lévő, korábbi hitelek esetében viszont nem lépett életbe fizetési halasztás. Ahogy az úgynevezett rulírozó – például hitelkártya, folyószámlahitel – illetve a szakaszos folyósítású/szakaszosan lehívható kölcsönöknél a 2020. március 18. után folyósított vagy lehívott összegeket sem érinti a törlesztés időleges felfüggesztése. A fizetési moratóriumra vonatkozó kormányrendelet a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapít meg rendelkezéseket – egyértelműsítette az MNB a jogszabályt. A futamidővel nem rendelkező hitelek március 18-ig már felvett összegei esetén, az MNB értelmezése szerint, a moratórium lezárultát, jelenleg 2020. december 31-ét követően válik esedékessé a visszafizetés. A moratórium alapján a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési pihenőidő idejével meghosszabbodik.

Az MNB azonban – a jogalkotó céllal összhangban – elvárja a futamidővel nem rendelkező termékek esetén is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg. A cél ebben az esetben is az, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevők számára aránytalan terhet. A jegybank álláspontja szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza. Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például a bankszektor által javasolt 12 hónap lenne.

Az MNB szerint a moratórium alatt felhalmozódó kamat a hitelkereten belül úgy kell szerepeljen, hogy arra a moratórium lejáratát követően kamat nem számítható fel. Kamatos kamat tehát nem keletkezhet, amennyiben azt az ügyfél a moratórium lejártát követő időszakban havonta, részletekben megfizeti. Amennyiben azonban az ügyfél a moratórium lejáratát követően esedékessé tett felhalmozódott kamatrészletet nem fizeti meg a megegyezés szerinti határidőben, úgy arra már számítható kamat.

Amennyiben egy bank eltérne a fizetési moratóriumra vonatkozó jogszabályi előírásoktól, az ügyfél első körben bankjánál, ennek elutasítása/válasz nélkül hagyása esetén anyagi jogvita esetén az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél tehet panaszt. A fogyasztóvédelmi jogszabály megsértésének minősül, ha az ügyfél panaszára 30 napig nem válaszol a bank, akkor az MNB ügyfélszolgálatán tehető panasz – hangsúlyozta az MNB fogyasztóvédelmi felügyelete.

A gyakorlati ügyintézés könnyítése érdekében az MNB, ugyancsak pénteken, vezetői körlevélben hívta fel a hazai hitel- és pénzkölcsönnyújtó hitelintézetek figyelmét, hogy az államilag támogatott hitelek esetében – így például a babaváró kölcsönnél, az új lakások építését, vásárlását célzó támogatott hitelnél – a fővárosi és megyei kormányhivatalok által kiállított hatósági bizonyítványokat elektronikusan is fogadják el, ne csak az ügyfél által személyesen, papír alapon benyújtva.

Az államilag támogatott hiteleknél az ügyfél igénylésének feltétele társadalombiztosítási (tb) jogviszonyának igazolása. Az erre szolgáló bizonyítványokat ma a hitelintézetek döntő része kizárólag személyes ügyintézéssel fogadja be az ügyfelektől, elektronikus úton nem. Ez annak ellenére igaz, hogy például a babaváró támogatásról szóló 2019. évi kormányrendelet kifejezetten rendelkezik arról, hogy az ahhoz kapcsolódó kérelmek elektronikusan is előterjeszthetők. Az adott hitelintézet a kormányrendelet szerint utóbbi esetben közvetlenül az illetékes kormányhivatalhoz fordulva szerezheti be a hatósági bizonyítványt. Az MNB a jelenlegi vírushelyzetben szorgalmazza azt is, hogy a pénzügyi intézmények – az ügyintézés egyszerűsítése és a dokumentumok hitelességével kapcsolatban felmerülő aggályok elkerülése érdekében – alakítsák ki online felületüket, amelyre az ügyfelek feltölthetik az elektronikusan kiállított dokumentumokat, így a hatósági bizonyítványt is.