A kedvezményes, ötszázalékos lakásáfa megszüntetése, a piaci változások és a jövő januártól érvényes, szigorú épületenergetikai követelmények együttes hatására már az idei első negyedévben visszaesett az induló beruházások, a kiadott új építési engedélyek száma. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint ugyanakkor vegyes a kép, hiszen, noha az új lakásfejlesztések száma csökkent, mégis kedvező fejlemény, hogy ennek következtében komoly kapacitások szabadultak fel az építőiparban, így a már futó beruházásokat elvileg gyorsan be lehet fejezni.
A koronavírus-járvány miatt a külföldi vendégmunkások közül sokan ragadtak nálunk és sok magyar munkavállaló is hazatért Nyugat-Európából. Nehézségek is adódnak persze a járványhelyzetben: át kell szervezni a folyamatokat, biztosítva az építkezéseken dolgozók közötti megfelelő távolságot, meg kell felelni a szigorúbb egészségügyi előírásoknak, ráadásul egyre nagyobb kihívás az építőanyagok időben és megfelelő áron történő beszerzése. Az ingatlanközvetítő hálózat szerint a befejezés előtt álló beruházásoknál az engedélyeztetési folyamatok, a földhivatali eljárások és a közművekkel kapcsolatos ügyintézés lassulása, és a benyújtott kérelmek feltorlódása miatt csúszhatnak a lakásátadások.
Mindenesetre az új építésű lakások piacán nem történt lényegi árváltozás az idei első negyedévben. Azoknál a befejezés előtt álló projekteknél, amelyeknél még az ötszázalékos, kedvezményes áfával értékesíthetik a lakásokat 2023 végéig, már tavaly év végén megugrottak az árak, tartalékot biztosítva az új, már 27 százalékos áfájú beruházásokhoz. Ezeknél a fejlesztéseknél a lakások nagy része már gazdára talált, így a beruházókon nincs komoly értékesítési nyomás, ki tudják várni a megfelelő pillanatot az eladásra. A 27 százalékos áfával induló projektek beruházói pedig eleve magasabb értékesítési árral kalkuláltak, így egyik területen sem nyílik igazán tér alkura, vagy engedményre.
Árfelhajtó tényező a lakásépítésben, hogy 2021. január 1-jétől új energetikai követelmények lépnek életbe. Onnantól kezdve csak olyan lakások kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek energiaigénye nulla közeli, és elsődleges energiaszükségletük (fűtés és meleg víz) legalább 25 százalékát megújuló forrásból biztosítják.
