A turizmust segítő kormányzati intézkedések között Izer Norbert megemlítette, hogy például egymillió munkavállalót érinthet a SZÉP-kártyát érintő kedvezmény, miszerint csaknem megduplázódik az elkölthető keretösszeg és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher. Ez azt jelenti, hogy idén a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő. A közteher csökkenés oka az, hogy a munkáltatónak a 2020. április 22-től június 30-ig tartó időszakban nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után, így a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken.
További könnyítés, hogy a vendégeknek emellett 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót a szálláshelyeken, mert azt az állam megfizeti helyettük – sorolta a szaktárca államtitkára. Megjegyezte, hogy ezen intézkedések a vállalkozások mellett jelentősen segíthetik a magyar családokat a pihenésben és a kikapcsolódásban.
Az államtitkár a koronavírus-járvány elleni védekezés következő, gazdaságot helyreállító szakaszáról is beszélt. Mint mondta, egy friss piaci elemzés szerint Magyarországon a megkérdezettek 70,6 százaléka tervezi, hogy utazni fog a koronavírus-járvány elmúltával, így várható, hogy az erre az időszakra szóló adókönnyítések jelentősen növelhetik az ágazati szereplők bevételét. A kormány intézkedései között felidézte azt is, hogy négyhavi járulékot nem kell megfizetniük a turizmusban tevékenykedő cégeknek, ez június végéig 42 milliárd forintot jelent.
Sokkal olcsóbbá válik a foglalkoztatás: a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 150 ezer turizmusban dolgozó munkavállalót érint a kedvező szabály, amelynek a lényege az, hogy a bérük után csak személyi jövedelemadót, és maximum 7710 forint egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A lehetőséggel a munkavállalók is jól járnak, hiszen a nettó jövedelmük magasabb lesz – jegyezte meg. A megtakarítás nagyságára utaló példát idézve egy szakmunkás minimálbért kereső szakács után több mint havi 71 ezer forintot hagy a kormány a dolgozónál, illetve az őt foglalkoztatónál.