A járvány idején is állta a sarat az építésgazdaság

A járványhelyzettől leginkább sújtott áprilisban is mindössze kétszázalékos csökkenést mutatott az építőipari termelés. Boros Anita államtitkár szerint ezért az ágazat jó eséllyel hasonló mértékben járulhat hozzá a hazai össztermékhez, mint tavaly.

Jól érzékelték az ágazat szereplői, hogy alig érintették az építésgazdaságot a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai. Az építőipari munkálatok olyannyira nem álltak le, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közzétett adatai szerint a vírustól leginkább sújtott áprilisban is mindössze 2,1 százalékkal maradt el az ágazat termelése 2019 negyedik hónapjáétól. Az építőipar ezzel az év első harmadában lényegében elérte tavalyi magas bázisát, a 2019. január-áprilisi időszak teljesítményétől mindössze 0,7 százalékkal maradt el.

– A már visszaszoruló fázisban lévő járványnak februárban még nem volt gazdasági hatása az építőipar teljesítményére. Ez március második felétől megváltozott: az építőipari ellátási láncok már megérezték a járványt – közölte Boros Anita, az innovációs tárca építésgazdaságért felelős államtitkára. Boros Anita a sajtótájékoztatóján kiemelte, a magyar építőipar a rendkívüli helyzet ellenére is jól teljesített áprilisban.

Kijelenthető, hogy az építőiparunkat eddig nem, vagy csak minimálisan viselte meg a járványhelyzet

– mutatott rá az államtitkár, aki a kimagasló teljesítményt egyrészt a magyar vállalkozások jó munkaszervezésének, másrészt a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek tulajdonította. Boros Anita megjegyezte, tavaly a GDP-növekedéshez egy százalékponttal járult hozzá az építőipar teljesítménye, amit szerinte idén is megközelíthet az ágazat.

Az Európai Unió országaiban rendkívül eltérő mértékű gazdasági hatást fejtett ki a járványhelyzet, az építőipari termelés majdnem mindegyik tagállamban jelentősen visszaesett. Boros Anita jelezte, az építőipari termelés az unióban már márciusban átlagosan 13,4 százalékkal esett vissza.

Nagyon súlyosan érintette a válság többek között Franciaországot, ahol márciusban éves összevetésben 44, áprilisban pedig csaknem 61 százalékos zuhanást mértek.

A V4-ek is eltérően teljesítettek: bár Lengyelországban az áprilisi csökkenés a magyarnál is kedvezőbb, csupán 0,8 százalékos, de Csehországban 4,6 százalékkal, Szlovákiában pedig 13,7 százalékkal csökkent az ágazat termelése.