Román–magyar bérkérdések: mennyit ér az annyi?

Sajátos számháború kezdődött az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által múlt csütörtökön kiadott, a tavalyi előzetes adatokra építő jelentése nyomán. Miközben a tényleges egyéni fogyasztás mutatói alapján Magyarország és Románia majdnem egy szintre került, a keleti szomszéd távolabb van az eurózónától, mint két évvel korábban.

Életkép egy bukaresti bevásárlóközpontból. Nem minden a fogyasztás Fotó: MTI/Egyed Ufó Zoltán

Az Európai Központi Bank (EKB) ugyancsak a közelmúltban közzétett konvergenciajelentése szerint Románia ugyanakkor az euróövezeti csatlakozás egyetlen feltételét sem teljesíti. Az elmúlt két év alatt lényegesen romlott a román gazdaság állapota, és míg a 2012–2018-as periódusban a deficit maximális értéke 2,8 százalék volt – az uniós előírások szerint nem haladhatja meg a GDP három százalékát –, 2019-ben már 4,6 százaléknál járt a mutató. Erre az évre 9,2 százalékos költségvetési hiányra számít az EKB, a 2021-es konvergenciajelentés pedig 11 százalékot meghaladó államháztartási hiányt prognosztizál. Mindez az államadósság növekedését is óhatatlanul maga után vonja, a becslések szerint a tavalyi 35 százalékot kitevő adósság 2021-ben eléri a GDP 54 százalékát.