Román–magyar bérkérdések: mennyit ér az annyi?

Sajátos számháború kezdődött az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által múlt csütörtökön kiadott, a tavalyi előzetes adatokra építő jelentése nyomán. Miközben a tényleges egyéni fogyasztás mutatói alapján Magyarország és Románia majdnem egy szintre került, a keleti szomszéd távolabb van az eurózónától, mint két évvel korábban.

Életkép egy bukaresti bevásárlóközpontból. Nem minden a fogyasztás Fotó: MTI/Egyed Ufó Zoltán

Némileg csökkent, de továbbra is ­óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között, derült ki az Eurostat legutóbbi jelentéséből. A nyugat-európai nagyhercegség vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a 27 tagú közösségben. Bulgária javított valamelyest, de továbbra is erős lemaradásban van.

A Románia és Magyarország közötti különbség viszont nem egyértelmű. Az euróövezetben tavaly az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott, az országok ­2018-as listája pedig alig változott. Romániában az egy főre jutó GDP az uniós átlag 69 százalékának felelt meg, Magyarországon ez az arány 73 százalék, míg az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban a romániai mutató az uniós átlag 79 százalékát éri el a magyarországi 67 százalékhoz viszonyítva.

Miközben az elemzők tekintélyes része a körte és az alma összehasonlításának esetéről beszél, mások szerint az egyik mutató nem feltétlenül mond ellent a másiknak. Míg a magyar 9079 eurós nettó éves átlagbér vásárlóerejét tekintve 14 397 eurót ér, a román 14 324-et, azaz a keleti szomszéd polgárai esetében 73 euróval kisebb értékű áru vagy szolgáltatás megvásárlására futja az amúgy 1400 euróval alacsonyabb átlagbérből. Ami természetesen nem semlegesíti a helyzetet, miszerint, míg 2014 óta Magyarországon 34 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér, addig Romániában 71 százalékkal. Persze ez esetben is felmerül a mihez képest kérdése.

Életkép egy bukaresti bevásárlóközpontból. Nem minden a fogyasztás
Fotó: MTI/Egyed Ufó Zoltán

A „bezzegország” kategóriájába ragadt Romániával való példálózás ugyanakkor nem veszi figyelembe, hogy az egy főre jutó fogyasztás mutatója nem tartalmazza a forrás fedezetét, és a „megvásárolt” közszolgáltatások minőségét sem fejezi ki. A kereslet és fogyasztás gyors növekedése pedig akár károsnak is nevezhető, ha annak a lakosság, vagy éppenséggel az állam eladósodottságának fokozódása az ára. Márpedig a magyar háztartások nettó vagyona, a megtakarítások összege lényegesen magasabb, az eladósodottság mértéke pedig jóval alacsonyabb Magyarországon.

Az Európai Központi Bank (EKB) ugyancsak a közelmúltban közzétett konvergenciajelentése szerint Románia ugyanakkor az euróövezeti csatlakozás egyetlen feltételét sem teljesíti. Az elmúlt két év alatt lényegesen romlott a román gazdaság állapota, és míg a 2012–2018-as periódusban a deficit maximális értéke 2,8 százalék volt – az uniós előírások szerint nem haladhatja meg a GDP három százalékát –, 2019-ben már 4,6 százaléknál járt a mutató. Erre az évre 9,2 százalékos költségvetési hiányra számít az EKB, a 2021-es konvergenciajelentés pedig 11 százalékot meghaladó államháztartási hiányt prognosztizál. Mindez az államadósság növekedését is óhatatlanul maga után vonja, a becslések szerint a tavalyi 35 százalékot kitevő adósság 2021-ben eléri a GDP 54 százalékát.