Döntenek az Airbnb-ről

Kedden dönt a parlament az airbnb tevékenység, vagyis a rövid távú lakáskiadás szabályozásáról szóló javaslatról.

Az albérlet- és ingatlanárak, valamint az adózási hatások miatt indokolt a rövid távú szálláshelykiadás szabályozása – vezette fel a témát Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Országgyűlés keddi ülésén.

A rövid távú lakáskiadás átformálta a piaci viszonyokat
Fotó: Bach Máté

Az államtitkár az erről szóló javaslatot ismertetve kiemelte: e hatások mellett azért is fontos a szabályozás, mert a rövid távú lakáskiadás jelentős napi szintű gondokat okoz a társasházakban, ahol a turisták és a lakók életét kellene összehangolni.

Közölte: a javaslat értelmében az önkormányzatoké lesz a döntés joga. Ha akarnak, szigoríthatnak, megszabhatják, hány napra lehet kiadni a szálláshelyet. – A szabályozás kidolgozásakor nemzetközi példákat és szakmai tapasztalatokat is figyelembe vettek, és az eredmény egy olyan javaslat lett, amelyet minden frakció jó szívvel támogathat – vélekedett Dömötör Csaba.

Mint mondta, sok országban kemény viták folynak erről a kérdésről, és több európai nagyvárosban már most is szabályozzák a rövid távú lakáskiadást. A felmérések alapján áremelkedést hozott ez a jelenség az albérlet- és az ingatlanárak tekintetében, továbbá egyes országokban arra is panaszkodnak, hogy az Airbnb nem együttműködő – jelentette ki az államtitkár.

Jelentős adóelkerülés

Az elsőként felszólaló vezérszónok, Bartos Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy az Országgyűlés egy olyan problémát próbál orvosolni, amelynek nagyon sok aspektusa van. Ezek közül kiemelte, hogy a rövid távú, elsősorban turisztikai célú lakáskiadás gondokat okoz a társasházakban és jelentősen emeli az albérletek árát. Hozzátette, a jelentős adóelkerülés miatt a kérdés már az EU napirendjén is szerepelt. – A javaslat a helyi közösségeknek, az önkormányzatoknak biztosít lehetőséget arra, hogy a problémát saját hatáskörben oldhassák meg – mutatott rá Bartos Mónika.

Lakhatási válság

Lukács László György (Jobbik) az előzményeket felidézve elmondta, az Airbnb azért jött létre, mert San Franciscóban telítődött a hotel- és lakáspiac. Az alapítók egy lakhatási válságra keresték a megoldást, de nem gondolták, hogy ezzel egy újabb lakhatási válságot idéznek elő – tette hozzá. Úgy fogalmazott, mindenkinek érdeke, hogy rendezzék a helyzetet, de az viszonylag nagy terhet jelent az önkormányzatoknak, hogy rájuk hárítják a felelősséget.

Abban egyetértett, hogy az adóelkerülő és adóoptimalizáló tevékenységeket rövidre kell zárni, a lehető legtöbb szállásadót be kell vonni a közteherviselésbe – érvelt. A közösségi tevékenységeket nem betiltani, hanem valamilyen módon regulázni kell – jelentette ki.

Aradszki András (KDNP) a törvényjavaslat céljának nevezte, hogy valamilyen módon szabályozzák a magánszálláshelyek kiadásának jogi feltételeit. Hangsúlyozta, hogy ez a szabályozás már több külföldi nagyvárosban elterjedt. – A rövid távú szálláskiadás torzítja a lakáspiacot, sérti a szállodai szolgáltatók és az érintett társasházak lakóinak érdekeit – emelte ki a képviselő.

Az ellenzék fejezze be a hadviselést!

A kormány nevében zárszót mondó Dömötör Csaba arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, hogy fejezzék be a koronavírus-járvány alatt hatalmas veszteségeket szenvedett turisztikai ágazat elleni hadviselésüket. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára aláhúzta, a kormány előterjesztésében szereplő változtatások egyszerre veszik figyelembe a növekvő albérlet- és ingatlanárakat, valamint a turizmus, az adófizetés és a helyben élők szempontjait.

Fotó: Bach Máté

Dömötör Csaba megjegyezte, nem szeretnék, ha a mostani módosítások nagyszabású adóemelések előtt nyitnának kiskaput az önkormányzatok előtt, a kormány ugyanis nem szeretne adót emelni. Jakab István ezt követően lezárta a javaslat összevont vitáját.