Jobban gazdálkodnak a kórházak

Alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok a lehető legjobb ellátást kapják a kórházakban. Ehhez viszont szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi szervezetekre van szükség – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László hozzátette: az utóbbi időkben javult a gazdálkodási fegyelem a kórházaknál, kevesebb a korrupciós és más kockázat, vagyis az előrelépés egyértelmű. Az ágazat ellenőrzése ugyanakkor nem áll le.

Domokos László szerint alapvető társadalmi elvárás, hogy az egészségügyi intézmények a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsák Fotó: Havran Zoltán

– A javuló tapasztalatok kevesebb ÁSZ-ellenőrzést hoznak az egészségügyben?

– Alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok – a pénzügyi keretek között – a lehető legjobb ellátást kapják a kórházakban. Ehhez pedig szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi szervezetekre van szükség Magyarországon. A szabálykövetés persze nemcsak a betegek, hanem a kórházi dolgozók alapvető érdeke is; az átlátható, megfelelő működés teremti meg a feladatellátás, a munkakörülmények biztonságát. Mivel mindenkinek ez az érdeke, az ágazat akkurátus ellenőrzését folytatni fogjuk. Célunk persze nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek jó irányba terelése, a pozitív változások elindítása. Egyébként számvevőink jelenleg is vizsgálódnak 41 intézménynél. Ezekről az ellenőrzésekről előzetesen annyit már elmondhatok, hogy több mint kétharmaduknál szintén előrelépést, fejlődést tapasztaltunk a gazdálkodási szabályzatok kialakításában és a pénzügyi fegyelem területén. Csökkentek a kórházaknál a szabálytalanságokból fakadó kockázatok.

Domokos László szerint alapvető társadalmi elvárás, hogy az egészségügyi intézmények a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsák
Fotó: Havran Zoltán

– A számvevőszék nem csak a kórházak ügyével foglalkozik: a tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló szerint 2019-ben a korábbinál sokkal több közpénzt felhasználó szervezetet ellenőrzött. Mi indokolja a vizsgálatok számának jelentős emelését?

– Az elmúlt tíz évben az Állami Számvevőszék teljes szervezeti és módszertani megújuláson esett át, ennek keretében digitális alapokra helyeztük ellenőrzéseinket. Ez jobb az ÁSZ-nak, hiszen egyszerre akár több száz szervezet ellenőrzése is lehetséges, de jobb az érintetteknek is, ugyanis a digitális módszerrel végzett vizsgálatok kevesebb közreműködést követelnek meg. Tavaly 1360 szervezetnél jártunk, a szám hatvan százalékkal magasabb, mint a 2018-as volt. Idénre azt tervezzük, hogy négyezernél is több helyszínt keresünk fel. Az ellenőrzött szervezetek számának emelésével egyébként azt érhetjük el, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb hatást gyakorolhatunk a közpénzügyi rendszerre. A kórházak példája egyébként megmutatja, miért is fontos az ÁSZ szerepe. Az Országgyűlés ellenőrző szerveként segíthetünk a problémák azonosításában, elemzéseinkkel, tanácsainkkal pedig a megoldás megtalálásában is részt vehetünk. Vagyis közreműködésünkkel nemcsak az egyes ellenőrzött szervezetek helyzete javulhat, de a nemzetgazdaság szintjén is hatékonyabbá válhat a közpénzek felhasználása.

– Az imént utalt az elmúlt tíz esztendőre – szinte napra pontosan egy évtizede választotta meg a képviselőház kétharmados többsége ÁSZ-elnöknek.

– Elnöki időszakom hossza helyett fontosabbnak tartom, hogy a számvevőszék idén 150 éves, és lényeges az is, hogy a rendszerváltás idején éppen harminc éve alapították újra a szervezetet. A számvevőszék vezetése nagy felelősség. Az ÁSZ a magyar államiság, a nemzeti önrendelkezésünk szimbolikus alapintézménye, hiszen az Országgyűlés költségvetési jogát már az 1848. évi III. törvénycikkely rögzítette. E jog garanciális intézménye lett 1870-től a számvevőszék. Nem véletlen, hogy a rendszerváltást megelőző kerekasztal-tárgyalásokon is az első témák között vetődött fel a számvevőszék újjáalapítása, hiszen 1949-ben a kommunista rezsim megszüntette az intézményt. A történelmi sorba illeszkedik, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény elsőként – már 2011. július 1-jén – hatályba lépett sarkalatos jogszabálya lett a számvevőszéki törvény. Mindez azt mutatja, hogy a költségvetés és a közpénzügyek ellenőrzése több mint másfél évszázada fontos ügy. Igyekszünk megfelelni ennek a történelmi szerepnek, úgy, hogy egyúttal megfeleljünk a XXI. század kihívásainak, közte a digitalizáció támasztotta elvárásoknak is. Az elmúlt tíz évben is ezért dolgoztunk, és azt gondolom, eredménnyel.

Új alelnök

Július 20-tól Holman Magdolna tölti be az ÁSZ alelnöki tisztségét – közölte a szervezet pénteken. Holman Magdolna 2003 óta dolgozik az intézménynél: kezdetben számvevő volt, onnan járta végéig a ranglétrát, az elmúlt másfél évtizedben számos szakmai, vizsgálati területért felelt. A tisztség betöltésének kérdése azért merült fel, mert Warvasovszky Tihamér, aki 2010. július 5. óta az ÁSZ alelnöke, július 19-én, vasárnap tölti be hetvenedik életévét, ezzel megbízatása – jogi rendelkezés nyomán – megszűnik. A számvevőszék új alelnökét Domokos László elnök nevezte ki 12 évre.

ERŐS MONDATOK

· Csökkentek a kórházaknál a szabálytalanságokból fakadó kockázatok.

· A gazdálkodás törvényi előírásainak betartása éppen olyan lényeges, mint az orvosszakmai elvárások alkalmazása a gyógyításban.

· Szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi szervezetekre van szükség.

· A szabálykövetés nemcsak a betegek, hanem a kórházi dolgozók alapvető érdeke is.

· Az ÁSZ a magyar államiság, a nemzeti önrendelkezés szimbolikus alapintézménye.

· Idén négyezernél is több helyszínt keresünk fel.