Kézműves sör: törvénymódosítás ad esélyt a kisüzemi főzdéknek

Közel egy évtizedes küzdelem után nagyobb piaci jelenlétet kaphatnak a kisüzemi, családi sörfőzdék. Az Országgyűlés pénteken megszavazta a kereskedelmi törvény módosítását, ezzel megszüntetve a három nagy hazai sörgyártó kézműves söröket kizáró, piackorlátozó és versenytorzító gyakorlatát: a csapolt sörök húsz százalékának kisüzemi sörnek kell lennie azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek szerződésben állnak a nagy gyárakkal. Eddig a nagyok szerződéses gyakorlata miatt nem árusíthattak a vendéglátók más söröket, beleértve a közel ezerötszáz hazai, családi vállalkozásként működő sörfőzde termékeit.

Bukovinszky Béla Szent András Sörfőzde Gyenge Zsolt Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete. 20200707 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

Fotó: Bach Máté

Gyenge Zsolt arra is emlékeztetett, a kormány meghallgatta a mintegy ezerötszáz hazai sörfőző kisvállalkozást, lehetőséget nyújtva a fejlődésre. Az érdekképviselet vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány hazai megjelenése óriási veszélybe sodorta az ágazat fennmaradását, mivel a vendéglátókat és a szállodásokat érintő, március közepétől meghozott intézkedések kihatottak a kisüzemi sörpiacra is. A kormány – meghallva a családi vállalkozások segélykérését – kiterjesztette rájuk is az adó- és járulékkönnyítéseket – tette hozzá Gyenge Zsolt.

A sör minősége is szempont

Bukovinszky Béla, a Szent András sörfőzde vezetője a minőséggel kapcsolatos kérdésekre is felhívta a figyelmet. Ahogy fogalmazott: míg a nagyüzemeknél a könyvelők írják a receptet, addig a kisüzemeknél a sörfőzők. A szakember ezzel arra utalt, hogy alapanyaga hagyományosan víz, árpa, maláta és komló. Ezzel szemben a nagyüzemi előállítás során olcsóbb alapanyagokkal, például kukoricával, enzimekkel, színezőkkel és ízfokozókkal teszik gazdaságosabbá az előállítást – a minőség rovására. A három nagy sörgyár ezzel a piaci előnnyel, illetve a kizárólagos szerződésekkel eddig elfojtotta a kicsiket.

Bukovinszky Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy az a vélekedés, miszerint a kézműves sörök drágák, nem igaz. A családi vállalkozások képesek arra, hogy versenyképes árú, minőség szempontjából pedig sokkal jobb söröket állítsanak elő, mint a nagy sörgyárak. Példaként említette, hogy míg Németországban vagy Ausztriában erkölcsi kötelességnek tartják a vendéglátóhelyek, hogy a helyi söröket értékesítsék, Magyarországon a nagy gyártók kizárólagossága miatt eddig ezt gyakorlatilag lehetetlen volt megvalósítani.

Több lépcsőben változik a piac

Gyenge Zsolt elmondta, hogy napirenden van a Pénzügyminisztérium törvénymódosító javaslata is, amellyel a csapolt sörök áfája csökkenne. Ezzel a fogyasztói árak is csökkenhetnének. Az érdekképviselet vezetője ugyanakkor rámutatott: a kézműves sörök nagyobb piaci jelenléte nem hoz áremelkedést, mivel minden hazai sörfőzőnél rendelkezésre áll az a technológia, amivel a megnövekedett igényeket ki tudják szolgálni, illetve versenyképesen elő tudják állítani a megfelelő mennyiséget. Emlékeztetett: hagyományosan kisüzemi sörfőzdének számít az a vállalkozás, amely évi húszezer hektoliternél kevesebb sört állít elő. A hazai főzők többsége jellemzően tízezer hektoliter alatt termel.

Gyenge Zsolt az elkövetkező időkben fontosnak tartja azt is, hogy a kiskereskedelmi üzletekben és a dohányboltokban is nagyobb lehetőség jusson a kisüzemi termékeknek. Jelenleg a polchelyek 95 százalékát a nagy sörgyárak foglalják el, az import és a kézműves sörök pedig a fennmaradó öt százalékon osztoznak. A szakember előnyösnek tartaná, ha a családi sörpiac kiszolgálására megvalósulna a hazai komlótermesztés, amely az éghajlati viszonyok miatt nem lehetséges bárhol az országban. Emellett az egyesület azon dolgozik, hogy cseh mintára úgynevezett sörutakat szervezzen, ezzel népszerűsítve a helyi söröket. Ebben partner az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is.