Majdnem az ötödével csökkent a külföldi utazások száma

A járvány miatt március közepén bevezetett utazási korlátozások következtében az első negyedévben, azon belül márciusban csökkenésbe fordult a külföldiek magyarországi látogatásainak, valamint a magyarok nemzetközi utazásainak a korábbi időszakokra jellemző emelkedő tendenciája. A külföldi látogatók száma 13 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a magyar állampolgárok 19 százalékkal kevesebbszer utaztak külföldre – állapította meg legfrissebb összefoglalójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Párizs, 2020. július 15. A párizsi Eiffel-torony fõbejáratánál fényképezkednek a látogatók 2020. július 15-én, amikor megnyílik a francia fõváros egyik jelképének tekintett nevezetesség legfelsõ szintje is. A torony alsóbb szintjeit a koronavírus-járvány miatt elrendelt háromhavi, a második világháború utáni leghosszabb zárva tartás múltán június 25-én nyitották meg újra. MTI/AP/Francois Mori Fotó: Francois Mori

A beutazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege az első negyedévben 4,7 százalékkal, 211 milliárd forinttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A külföldi látogatók száma elsősorban a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések hatására 13 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az egynapos utazások száma 12, a többnaposoké 15 százalékkal lett kevesebb.

A magyar állampolgárok 19 százalékkal kevesebbszer utaztak külföldre, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 21 százalékkal, a többnaposoké 15 százalékkal csökkent. A barát- és rokonlátogatási célú utak száma csupán 8,6 százalékkal, míg a városnézési célú utazásoké 21 százalékkal mérséklődött.

A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú beutazások száma csökkent a legkisebb mértékben, 7,2 százalékkal. A barát- és rokonlátogatások száma 11 százalékkal mérséklődött, az üzleti, üzletelési célú utaké 47 százalékkal visszaesett. A külföldi beutazók átlagos tartózkodási ideje az előző év azonos időszakához képest változatlanul 2,1 nap, ezen belül a több napra érkezőké 0,1 nappal 5,0 napra mérséklődött.

A külföldi látogatók fejenként és naponta átlagosan 17 100 forintot költöttek Magyarországon, 1400 forinttal többet az egy évvel korábbinál. A legmagasabb összegű átlagos kiadások a fogászati kezelésekhez (87 ezer forint/fő/nap), az üzleti utazásokhoz (41 ezer forint) és a városnézésekhez (26 ezer forint) kapcsolódtak. A szabadidős célú utazásokon résztvevők kiadásai átlagosan 5,9 százalékkal, 20 700 forintra nőttek.

A látogatók költésének 28 százaléka szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 18 százaléka közlekedésre és üzemanyag-vásárlásra irányult. Az élelmiszerekre és egyéb árucikkekre fordított kiadások aránya 29 százalékra nőtt.

A magyarok külföldi utazásainak 64 százaléka egynapos út volt. Jelentősen csökkentek az egynapos vásárlások, illetve az üzletelési célú utazások. A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, ám az odalátogatók száma egyaránt ötödével mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

A külföldre utazó magyarok átlagosan 2,5 napot töltöttek el utazásaik során, 0,4 nappal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az utazók külföldön töltött összes ideje 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, legerőteljesebben a munkavégzési és az üzleti utak esetében (48 és 37 százalékkal) csökkent.

A külföldre utazó magyarok folyó áron 11 százalékkal kevesebbet, 162 milliárd forintot, fejenként és naponta átlagosan 14 500 forintot költöttek. A legnagyobb, egy főre jutó, napi 34 ezer forintnyi átlagos kiadás az üzleti utazásokhoz kapcsolódott.