MNB: Elérhető a 2021. évi költségvetési hiánycél

A jegybank elemzői szerint elérhető a költségvetés 2021-re kitűzött hiánycélja, és teljesülni fog az alaptörvény adósságszabálya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénteken publikált elemzésből, amelyet – a július 3-ig rendelkezésre álló információk alapján – a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz készítettek.

A költségvetési törvény szerint a GDP-arányos adósságráta 3,3 százalékpontos csökkenése várható 2021-ben, míg az MNB előrejelzése mintegy két százalékpontos csökkenéssel számol. Az államháztartás EDP-módszertan szerinti GDP-arányos bruttó adóssága a 2019 végi 66,3 százalékról a költségvetési törvény szerint 2020-ban 72,6 százalékra nő, majd 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik. A jegybank előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenése a tervezettnél alacsonyabb, mintegy két százalékpont lehet.

A költségvetési törvény makropályájában a 2021. évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés (4,8 százalék) összhangban van a jegybank júniusi Inflációs jelentéshez készített prognózisával (3,8–5,1 százalék). A költségvetés ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság következtében a reál GDP háromszázalékos visszaesésével számol 2020-ban, ami jelentősen alacsonyabb az MNB júniusi Inflációs jelentésében várt 0,3–2 százalékos növekedésnél. A költségvetési törvény szerint a gazdasági visszaesés az idei évre korlátozódik, ami után tartósan magas lehet a növekedés dinamikája. A költségvetés háromszázalékos inflációt jelez előre 2021-ben, ami enyhén alacsonyabb az MNB által várt 3,2-3,3 százaléknál.

A költségvetési törvény megfelel az alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, ugyanis a GDP-arányos adósságráta várható csökkenése számottevően meghaladja az előírt 0,1 százalékpontos mértéket. A költségvetési törvény megfelel az Európai Unió államadósság-változásra vonatkozó előírásának is. Az eredményszemléletű egyenleg várható alakulása összhangban van az erre vonatkozó uniós és magyar szabályokkal.

A 2021. évi költségvetési törvényben szereplő 2,2 százalékos strukturális hiány magasabb, mint a középtávú költségvetési cél. A középtávú költségvetési célra (MTO) vonatkozó keretrendszer előírja, hogy minden tagállam elérje az Európai Bizottsággal közösen kijelölt strukturális egyenleget vagy ahhoz megfelelő mértékben közeledjen. A Magyarország számára előírt középtávú költségvetési cél 2021-ben a GDP mínusz egy százaléka.

A 13. havi nyugdíj visszavezetése (a nyugdíjasok 2021 februárjában januári nyugdíjuk összegének 25 százalékát, 2022-ben 50 százalékát, 2023-ban 75 százalékát, 2024-től kezdődően pedig egy teljes havi nyugdíjat kapnak) 2021-ben 77 milliárd forint többletkiadást jelent a nyugdíjbiztosítási alapban, költségvetési hatása a GDP 0,15 százalékát teheti ki, ami 2024-re a GDP 0,6 százalékára emelkedhet.