Rakéta módban a kínai tőzsde

Július elején páratlan emelkedésnek indult a kínai tőzsde, miközben óriási részvénykibocsátást hajtott végre az SMIC csipgyártó. A javarészt állami tulajdonban lévő cég gyors fejlesztése kiemelt cél, mivel így megszűnik a külföldi gyártóktól való függés és az amerikai szankciók nem gátolják tovább a Huawei alkatrészellátását.

Fellegi Tamás Péter
2020. 07. 09. 11:00
Investors sit in front of a board showing stock information at a brokerage house on the first day of trade in China since the Lunar New Year, in Hangzhou
A Shanghai Composite a hét elején ötéves csúcsot döntött meg Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Múlt héten erősen emelkedni kezdett a legfontosabb kínai tőzsdeindex, a Shanghai Composite. Hétfőn kiteljesedett a folyamat: öt éve a legjobb teljesítményt nyújtotta egy nap alatt az index 5,7 százalékos erősödéssel. A trend nem állt meg: a keddi és szerdai erősödéssel az index eddigi júliusi nyeresége mintegy 15 százalékra nőtt.

A nagy emelkedés oka leginkább az lehet, hogy úgy tűnik, Kína gyorsan maga mögött hagyja a járvány hatásait. Maga a koronavírus ugyan Kínából ered, és ott történtek először a gazdaságot megbénító korlátozások, azonban ezeket viszonylag rövid idő után fel tudták oldani, és azóta is csak kisebb, helyi fellángolásai voltak a járványnak, amelyeket hatékonyan el tudtak szigetelni.

A raliban természetesen szerepe lehet a fejlett tőzsdéken már több mint három hónapja tartó szakadatlan emelkedésnek: a befektetők most felfedezhették a kínai piacot, amely eleve nem esett olyan nagyot a járvány kitörésekor, mint a világ sok más tőzsdéje, majd a mélypont óta egyenletesen emelkedett, de június végéig nem haladta meg a válság előtti szintjét.

A Shanghai Composite a hét elején ötéves csúcsot döntött meg
Fotó: Reuters

A befektetők így kedvezőnek ítélhették a lehetőséget, ugyanakkor egy érdekesség is történt: hétfőn a China Securities Journal elemzést jelentetett meg, amely olcsónak tartotta a kínai piacot. Ez szakértők szerint nagyjából olyan, mintha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jelentené ki, hogy olcsó az amerikai részvénypiac. Ebből a befektetők akár arra is következtethettek, hogy Kína további stimulusokra készül, vagyis gazdaságélénkítés céljából jegybanki vagy költségvetési pénz érkezhet a piacra, amely a tőzsdei árfolyamoknak is kedvező.

Egyidejűleg egy igen fontos részvénykibocsátásra is sor került: Kína legnagyobb csipgyártója, az SMIC 6,6 mil­liárd dolláros nyilvános kibocsátást hajtott végre, ami kétszer nagyobb összeg a korábban reméltnél. A cél, hogy a cég az eddiginél fejlettebb technológiával sokkal nagyobb volumenben tudjon gyártani, gyakorlatilag felzárkózva tajvani és dél-koreai versenytársaihoz, és így Kína önellátó legyen ebből a fontos termékből. Ez azért is elengedhetetlen, hogy a Huawei ellen életbe léptetett amerikai szankciók ne gátolják az alkatrészellátást, de Kína amúgy is célul tűzte ki, hogy minél inkább önellátó legyen stratégiai termékekből. Ezt szolgálja a Made in China 2025 program, amely arra is hangsúlyt helyez, hogy az ország elmozduljon a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártása felé. A csipgyártásban a konkrét cél, hogy öt év múlva már a kínai gyártók által készített termékek csipigényének hetven százalékát hazai termelésből fedezzék.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.