Áramkimaradás fenyegeti Kaliforniát a hőhullám alatt

Az évtized legsúlyosabb hőhulláma alatt esett ki az áramszolgáltatás Kaliforniában, otthonok százezrei maradtak légkondicionálás nélkül néhány órára. A hőség kitart egész héten, a szakemberek további áramszünetektől tartanak. Az okok az átgondolatlan erőművi és hálózati fejlesztésekben keresendők.

2019. június 1-jei kép a Death Valley (Halál-völgy) Nemzeti Park homokdûnéirõl a kaliforniai Furnace Creek térségében. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat 2020. augusztus 17-i közleménye szerint rekordmagasságú, 54,4 Celsius-fokos hõmérsékletet mértek a területen. Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

Milliárdok meggondolatlan befektetése

Sok tényező együttállására volt szükség a szerencsétlen péntekhez, ám Michael Shellenberger környezetvédelmi aktivista a Forbes magazinban jegyzett cikkében arra mutatott rá, hogy Kalifornia az átgondolatlan zöldenergia-politikájának csapdájába esett. Felidézte, hogy egy éven belül ez a második eset, hogy kontrollált áramszünetet kellett elrendelni az államban: októberben az erdőtüzek megelőzése érdekében hoztak hasonló döntést a három szolgáltató egyikénél, a Pacific Gas and Electricnél. Pedig a társaság és az állam együtt több milliárd dollárt fordított a villamosenergetikai hálózatok karbantartására és fejlesztésére azért, hogy a megújuló forrásokat megfelelően integrálhassák. Az áramszünet a szakértő szerint azért következhetett be, mert az államban nincsen megfelelő nagyságú stabil atomerőművi kapacitás (a Diablo Canyon létesítmény összesen 1100 MW-tal bír, ráadásul 2025-ben leállítanák), de gázüzemű egység sincs elég, márpedig utóbbiak épp az ilyen esetekben lehetnének gyorsan, nagy teljesítménnyel bevethetőek.

Az áram nem drágulhat tovább

Shellenberger szerint azért szenvednek hátrányt az Egyesült Államok harmadik leggazdagabb tagjának lakosai, mert

a vezetői a fejlesztéseken spórolnak: vélhetően attól tartanak, hogy a befektetett összeg miatt emelkedne az áram fogyasztói ára Kaliforniában, ahol a többi államhoz képest már hatszor drágábban mérik a villamos energiát az elmúlt évtized megújuló alapú erőművi fejlesztései miatt.

Ez nem a napelemek és a szélkerekek bekerülési ára miatt következett be – hiszen azok ára ez idő alatt nagyot zuhant –, hanem a rendszerbe integrálásuk, az átvitel és az energiatárolók költségei okozták.

Ha az ebbe fektetett mintegy 100 milliárd dollárt egy atomerőművi projektbe tette volna az állam, úgy nem kellene ellátási problémákkal küzdenie, ráadásul egy csapásra az összes fosszilis alapú termelését kiválthatta volna

– írja Shellenberger. Így viszont a megbízhatatlan rendszer támogatására mégis a tovább kellene üzemben tartani az atomerőművet, de több gázerőművi kapacitást is építeni kellene, illetve még több pénzt kellene áldozni az importáramra – mutatott rá a szakértő.