Áramkimaradás fenyegeti Kaliforniát a hőhullám alatt

Az évtized legsúlyosabb hőhulláma alatt esett ki az áramszolgáltatás Kaliforniában, otthonok százezrei maradtak légkondicionálás nélkül néhány órára. A hőség kitart egész héten, a szakemberek további áramszünetektől tartanak. Az okok az átgondolatlan erőművi és hálózati fejlesztésekben keresendők.

2019. június 1-jei kép a Death Valley (Halál-völgy) Nemzeti Park homokdûnéirõl a kaliforniai Furnace Creek térségében. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat 2020. augusztus 17-i közleménye szerint rekordmagasságú, 54,4 Celsius-fokos hõmérsékletet mértek a területen. Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

Ezen a héten extrém, akár 43 Celsius-fokos hőség sújtja több napon át Kaliforniát, kérdés, hogy a kétmillió lakos hogyan kezeli a globális klímaváltozás okozta újabb kihívást. Már a hőhullám elején, péntek délután nem volt lehetőségük a klímaberendezéseik működtetésére: egyszer csak beütött az áramszünet, és ez akármikor megtörténhet ismét. A villamosenergetikai rendszerirányító már az előző napon arra kérte a lakosságot, hogy amennyire lehet, csökkentsék áramfogyasztásukat, nagyjából 1000 megawatt (MW) terheléscsökkentésre lett volna szükség (ez a Paksi Atomerőmű kapacitásának nagyjából a fele).

Fotó: Reuters

Se nap, se szél

Két erőművi egység is kiesett a rendszerből: egy 500 MW-os váratlanul állt le pénteken, egy 750 MW-os egység karbantartását pedig nem sikerült időben befejezni. Nehézséget okozott az is, hogy a hőpaplan megült a térségben, nem volt légmozgás, így a szélfarmok sem termeltek áramot. Péntek este a terhelés a felhívás ellenére végül nem csökkent, majd a naplementével a napelemes áramtermelés is megszűnt, ezért végül a kontrollált szolgáltatásszüneteltetés mellett döntött a rendszerirányító.

Három szolgáltató összesen 410 ezer otthon és üzlet ellátását függesztette fel egy-egy órára, felváltva.

A rendszerirányító szóvivője jelezte, hogy megkíséreltek a szomszédos államoktól villamos energiát venni, ám mivel az egész térségben hasonló kereslet-kínálati viszonyok alakultak ki, nem maradt eladó elektron. A Kalifornia melletti területekről is számos áramkimaradásról érkezett bejelentés, ám Los Angeles megúszta a nehézségeket, mert saját ellátással rendelkezik.

Veszélyek otthon, az utcán és a vízen

A híradások azt emelték ki, hogy a helyzet társadalmi szempontól kifejezetten nehéz időkben alakult ki, hiszen a járvány miatt szinte mindenki otthon van, az időseket és a szívbetegeket pedig különösen veszélyezteti az extrém hőség. Igaz, sokan mégis a tengerparton és a parkokban keresnek felüdülést, ezzel viszont a koronavírus-fertőzés veszélyének teszik ki magukat (az államban eddig 613 ezren fertőződtek meg). Több város nyitott nyilvános hűsölőközpontokat, de a járvány miatt ezek csak korlátozottan fogadják a hőség elől menedéket keresőket. Más vetülete is akadt a szegényes áramkínálatnak: bő egy órával a bejelentett áramszünet előtt már villamos energia nélkül maradt egy oaklandi szennyvíztisztító telep, ahol emiatt

nem tudta ellátni a feladatát egy pumpa, és nagyjából 190 ezer liter tisztítatlan víz folyt az élővízbe.

Milliárdok meggondolatlan befektetése

Sok tényező együttállására volt szükség a szerencsétlen péntekhez, ám Michael Shellenberger környezetvédelmi aktivista a Forbes magazinban jegyzett cikkében arra mutatott rá, hogy Kalifornia az átgondolatlan zöldenergia-politikájának csapdájába esett. Felidézte, hogy egy éven belül ez a második eset, hogy kontrollált áramszünetet kellett elrendelni az államban: októberben az erdőtüzek megelőzése érdekében hoztak hasonló döntést a három szolgáltató egyikénél, a Pacific Gas and Electricnél. Pedig a társaság és az állam együtt több milliárd dollárt fordított a villamosenergetikai hálózatok karbantartására és fejlesztésére azért, hogy a megújuló forrásokat megfelelően integrálhassák. Az áramszünet a szakértő szerint azért következhetett be, mert az államban nincsen megfelelő nagyságú stabil atomerőművi kapacitás (a Diablo Canyon létesítmény összesen 1100 MW-tal bír, ráadásul 2025-ben leállítanák), de gázüzemű egység sincs elég, márpedig utóbbiak épp az ilyen esetekben lehetnének gyorsan, nagy teljesítménnyel bevethetőek.

Az áram nem drágulhat tovább

Shellenberger szerint azért szenvednek hátrányt az Egyesült Államok harmadik leggazdagabb tagjának lakosai, mert

a vezetői a fejlesztéseken spórolnak: vélhetően attól tartanak, hogy a befektetett összeg miatt emelkedne az áram fogyasztói ára Kaliforniában, ahol a többi államhoz képest már hatszor drágábban mérik a villamos energiát az elmúlt évtized megújuló alapú erőművi fejlesztései miatt.

Ez nem a napelemek és a szélkerekek bekerülési ára miatt következett be – hiszen azok ára ez idő alatt nagyot zuhant –, hanem a rendszerbe integrálásuk, az átvitel és az energiatárolók költségei okozták.

Ha az ebbe fektetett mintegy 100 milliárd dollárt egy atomerőművi projektbe tette volna az állam, úgy nem kellene ellátási problémákkal küzdenie, ráadásul egy csapásra az összes fosszilis alapú termelését kiválthatta volna

– írja Shellenberger. Így viszont a megbízhatatlan rendszer támogatására mégis a tovább kellene üzemben tartani az atomerőművet, de több gázerőművi kapacitást is építeni kellene, illetve még több pénzt kellene áldozni az importáramra – mutatott rá a szakértő.