
Fotó: Havran Zoltán
A záhonyi infrastruktúra fejlesztése, a határforgalom optimalizálása szükséges, de nem elégséges feltétele a keleti irányú vasúti konténeres forgalom felfutásának, hisz a küldeményeket tovább is kell vinni az ország belsejébe, vagy tranzitforgalom esetén keresztül az országon – fejtegette Kovács Imre. A Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésétől szintén a kínai konténeres forgalom jelentős felfutását várja a kormány.
Csakhogy a vasúti pályahálózat Budapest-központúsága miatt a záhonyi és a déli határok – Kelebia, Kürtös – felől érkező, a remények szerint jelentős növekedés előtt álló forgalomnak éppen Budapest jelenti majd a szűk keresztmetszetet. A tehervonatok most Budapest belső területeire érkeznek, és lakónegyedeken, városi parkokon haladnak át, így – tekintettel a jelentős személyvonati forgalomra is – a sok szerelvény problémát fog jelenteni, ezért szükséges lesz a V0-projekt újragondolása.
Mint emlékezetes, a V0 egy Budapestet délről elkerülő tehervasúti félgyűrű, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya 2012-ben elkészült. Maga a vonal a tervek szerint 113 kilométer hosszú, a nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő, csak teherszállításra szánt vasúti folyosó lenne, amely a Szár–Martonvásár–Ercsi–Kiskunlacháza–Dabas útvonalon haladna. Ez kiváltaná a ferencvárosi rendezőpályaudvar teherforgalmi funkcióját, így a budapesti S-Bahn-koncepció, azaz hogy a személyvonatok a városon belül nyújtsanak mobilitási szolgáltatást, zavartalanabbul megvalósulhatna – mutatott rá Kovács Imre.
A koncepció egyébként nagyon hasonlít arra a közúti gyorsforgalmi félgyűrűre, amely a Komárom–Székesfehérvár–Dunaújváros–Kecskemét úton vezeti majd el a tranzit áruszállítási forgalmat, és amelynek előkészületei Mosóczi László államtitkár kezdeményezésére már megkezdődtek.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!