Magyarország termelte a legtöbb zöldáramot a régióban

Korábban nem látott folyamatokat hozott az áramtermelésben és -fogyasztásban a koronavírus-járvány az év első felében, a régióban Magyarország helyzete tűnt e szempontból a leginkább kedvezőnek.

Napelemerőmű Pécs mellett. A megújuló áram termelésében Magyarország már megfelel az európai elvárásoknak Fotó: Sóki Tamás Forrás: Reuters

Ahogyan azt a tavaszi hónapok során a Magyar Nemzet is megírta, márciusban, áprilisban és májusban is emelkedett a belföldi villamosenergia-termelés az előző év azonos időszakához képest, mégpedig a megújulóalapú források javára és a fossziliskapacitások kevésbé intenzív kihasználásával. Ennek oka elsősorban a napelemek szaporodása, ezen belül is a háztáji termelés bővülése volt. (A napelemes termelés már 2019-ben rekordot hozott éves összesítésben.) Az arányokat tavasszal javította az is, hogy a gazdaság leállása miatt tizedével csökkent ebben az időszakban az áram iránti igény, eközben pedig a napelemek számára ideális volt az időjárás. Igaz, némi meglepetésre márciusban még növekedést regisztráltak a magyar fogyasztásban, miközben Európa számos országában már bezuhant a kereslet.

A Pécs melletti napelempark teljesítménye is nagyban hozzájárult a tiszta termeléshez
Fotó: Reuters

Az áram iránti belföldi kereslet nem csak azt vonta maga után, hogy kisebb intenzitással égtek a fossziliseket tüzelő kazánok, turbinák. Igaz, júniusban már, a gazdaság újraindulásának hatására két-három százalékkal több áramot állítottak elő, mint egy évvel korábban. Jelentősen csökkent az importáram részaránya a teljes hazai felhasználáson belül az egy évvel korábbihoz képest. A tavaszi hónapokat sorra véve az Alternativenergia.hu adatgyűjtése szerint éves összevetésben márciusban 35 százalékról 26-ra, áprilisban 28 százalékról 20-ra, májusban pedig 37-ről 25 százalékra esett az import részarány. Mint írták, a régió áramtermelése áprilisban 15, májusban 11 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ennek oka lényegében a balkáni vízerőművi termelés visszaesése, de Ausztriában és Szlovákiában is mérséklődött ez a fajta megújulóalapú termelés. A szélkerekek termelése az egy évvel korábbihoz képest lényegében nem változott.

A bősi vízerőmű az idén nem adott kifejezetten sok áramot szomszédunknak
Fotó: Samuel Kubani/MTI/Európai Bizottság

Eközben pedig a naperőművi termelés tovább növekedett Magyarországon: április és június között több mint 120 megawattal (MW) többet termeltek a fotovoltaikus berendezések, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A nem háztartási méretű, vagyis az 50 MW-nál nagyobb teljesítményű naperőművek együttes kapacitása jelenleg 1016 MW, ami a magyarországi rendszer teljes bruttó teljesítőképességének 10,77 százaléka – tavasszal a déli órákban ezeknek a kihasználtsága száz százalék közelében volt (köszönhetően annak, hogy 20-25 Celsius-fokon működnek a leghatékonyabban). Ezekben az időpontokban többet termeltek a napelemek, mint a fosszilis erőművek. A kiserőművek összteljesítménye 460,77 MW.