Százmillió euróból fejlesztették Ferihegyet

Az elmúlt egy év a fejlesztésekről szólt a budapesti repülőtéren: a Budapest Airport százmillió eurót fordított különböző infrastrukturális, kapacitásbővítő, illetve digitális fejlesztésekre, újításokra. Elkészült a fapados terminált kiváltó móló, a külső poggyászosztályozó csarnok és tavaly ősszel a Cargo City.

A fapados légitársaságok utasai idén még biztosan így várakoznak Fotó: Bach Máté

A ferihegyi repülőtéren augusztus ­12-én adták át az utasforgalomnak az új, 11 500 négyzetméteres utasmólót. Emlékezetes, hogy korábban egy ideiglenes, bádoglemez-borítású esővédőben kellett az utasoknak kivárniuk, amíg megkezdhették a beszállást. Az új móló két ütemben készült el, a második tartalmazza a zárt és mozgólépcsővel ellátott folyosót, amely összeköti a főépületet az új utasváróval. Az utasok immár komfortos körülmények között, tágas és a járványügyi szempontoknak is teljes mértékben megfelelő környezetben tölthetik a repülés előtti várakozási időt, egy karnyújtásnyira a repülőgép állóhelyektől.

Az új móló rekordidő, 339 nap alatt készült el, a teljes egészében a Budapest Airport által finanszírozott beruházás értéke 33 millió euró (11,5 mil­liárd forint).

Júliusban befejeződött a külső poggyászosztályozó csarnok építése is, amely a SkyCourt épületben található csomagrendszer bővítését szolgálja. A munkálatok a poggyásztechnológia kialakításával folytatódnak, hogy szep­tember végétől már az új berendezések segítségével bővülhessen a csomagok osztályozása és vizsgálata. A csomagtechnológia kialakítását ­követően jelentősen növekszik a teljes poggyászrendszer kapacitása, több járat kiszolgálása történhet meg egy időben. A telepített rendszer számos elemét Magyarországon gyártották, így a projekt több szempontból is támogatja a nemzetgazdaságot.

Tavaly novemberben adták át az új légiáru-kezelő komplexumot; a Cargo City most már maximális fordulatszámon üzemel, Kelet-Közép-Euró­pa cargokapujaként pedig a koronavírus elleni küzdelem során fontos ­stratégiai pontként szolgált. A légi teheráru-szállítási iparág számára professzionális környezetet és versenyképességet, a magyar gazdaság számára pedig regionális iparági vezető szerepet jelenthet azáltal, hogy egy időben, egy helyen biztosítva a piaci szereplők együttműködését a cargoforgalom minden eddiginél hatékonyabb kiszolgálását teszi lehetővé. A további fejlődést is megala­pozza az új létesítmény, amelynek üzembe helyezésével a repülőtér teljes cargokapacitása évi 250 000 tonnára emelkedik. A beruházás értéke eléri az ötvenmillió eurót.

Újdonság az is, hogy a nyáron elkészült a 2. terminálra vezető körforgalom is: a kétsávos turbókörforgalomnak köszönhetően biztonságosabb és gyorsabb a repülőtér közúti megközelítése. A körforgalmat úgy alakították ki, hogy a 2. terminál jövőben növekvő utasforgalmát, illetve a Cargo City felé lekanyarodó teherforgalmat egyaránt hatékonyan kiszolgálja.