A tagállamok nem kérnek a gazdák kárára a brüsszeli szigorból

Továbbra is komoly nézetkülönbségekkel folytatódnak a következő hetekben az új uniós közös agrárpolitikáról szóló tárgyalások. A soros német elnökség szeptemberben a kifizetésekhez kapcsolódó komoly fenntarthatósági szempontok lazítására, nagyobb tagállami hatáskörre tett javaslatot. A gazdáknak óriási terhet jelentene a szigorúbb szabályok hirtelen életbelépése, így a tagállamok nagy része változtatna Brüsszel jelenlegi javaslatán.

A brüsszeli csomag túl sok adminisztrációs kötelezettséget róna a gazdákra Fotó: Mirkó István Forrás: Mirkó István

A felhasználható keretösszegről már döntöttek

Az már júliusban eldőlt, hogy a 2021–2027 közötti pénzügyi ciklusban összesen 1824 milliárd euró áll majd az Európai Unió 27 tagállamának rendelkezésére, amelyből 1074 milliárd euró jelenti a többéves pénzügyi keretet, és amelyet a koronavírus megjelenése miatt elfogadott 750 milliárd eurós helyreállítási program egészít ki.

Ebből az agrárium részesedése 343,9 milliárd euró, a teljes büdzsé 32 százaléka.

Ez a keret negyvenmil­liárd euróval kisebb, mint a 2014–2020-as időszakban, ugyanakkor húszmilliárd ­euróval több, mint az első költségvetési javaslatokban meghatározott összeg. A KAP első pillére közel 260 milliárd eurót tesz ki. Ide tartoznak a közvetlen kifizetések, beleértve a területalapú támogatást.

A KAP második pillérének, tehát a vidékfejlesztési támogatásoknak a kerete ugyanakkor jelentősen csökkent: az előző ciklushoz képest közel 13 százalékkal. A 78 milliárd eurós második pillért a koronavírus okozta krízis kezelését célzó alap 85 milliárd euróra egészíti ki. A vidékfejlesztési támogatások kisebb mértékű csökkentése mindenképp nagy eredmény.