Három emberből kettő biztosan takarékoskodik

Manapság háromból két ember úgy tartja, járvány idején fontosabb spórolni, mint korábban. A válaszadók megközelítőleg fele eddig is takarékosan élt, egyharmaduk pedig idén, a vírus megjelenése, illetve a nyomában járó gazdasági nehézségek miatt váltott takarékosabb életvitelre. Legtöbben az öltözködésen és a vendéglátáson spórolnak, az egészségre és a családra viszont még a csökkenő jövedelem mellett is sokan hajlandók többet költeni.

Az október végi takarékossági világnap alkalmából a CIB Bank által készíttetett országos felmérés adatai szerint a magyar lakosság döntő többsége a takarékoskodók táborába tartozik, ugyanakkor majd minden negyedik ember beismeri, hogy jobban szeret költeni, mint félretenni.

A legtöbb honfitársunkat az előrelátás viszi rá a takarékoskodásra: a relatív többség, vagyis 36 százaléknyi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a váratlan helyzetekre való felkészülés miatt tesz félre. 32 százaléknál az otthonról hozott minta, 21 százaléknál pedig a korlátozott pénzügyi mozgástér az első számú motivációja a spórolásnak. A különböző korosztályok válaszait vizsgálva érdekes jelenségre világít rá a kutatás:

akik a rendszerváltás utáni időszakban voltak fiatalok, azoknak kevésbé meghatározó a mai döntéseikben az, hogy mit láttak otthon, milyen volt a családi példa.

Ezzel szemben manapság a 15–19 éves korcsoportban a legnagyobb a szülői, családi példa hatása: ez az az életkor, amikor a fiatalok elkezdenek nem pusztán fizetőeszközként, hanem a távolabbi életcélok megvalósításának kulcsaként tekinteni a pénzre, ha megkapják hozzá a megfelelő ösztönzést. Megtakarítása már majdnem minden második fiatalnak vank – és kiugróan magas, 72 százalékos arányuk gondolja úgy, hogy a járvány alatt többet kell spórolni, ami a többségüknek első lépésben a készpénz félretételét jelenti.

A nemzetközi járvány miatt az emberek zöme úgy gondolja, hogy többet kell spórolni, ami általában a készpénz félretételét jelenti
Fotó: Havran Zoltán

Az is látszik, hogy a koronavírus-járvány radikálisan megváltoztatta a magyarok takarékossághoz való hozzáállását. Minden harmadik ember (31 százalék) kifejezetten a járványhelyzet és az esetlegesen várható gazdasági nehézségek miatt kezdett takarékoskodni. Ez nem lehet független attól, hogy 33 százalék szerint csökkent a családi jövedelem az elmúlt hónapokban, az érintettek emiatt leginkább az öltözködésen és a vendéglátáson spórolnak. Azzal a 44 százalékkal együtt, amely már korábban is spórolt, és ezt a szokását továbbra is fenntartja, a takarékoskodók 2020 őszén a magyar népesség háromnegyedét teszik ki.

Az egészségre a járvány okozta válság idején is hajlandók többet áldozni az emberek

Két fontos költségtétel van, amelyre a válság körülményei között is hajlandóak többet áldozni az emberek: az egészségre a megkérdezettek hatvan százaléka, míg a családra 54 százaléka. Megközelítően kétharmaduk szerint, amíg a koronavírus a mindennapjaink része, addig a takarékoskodás is fontosabb, mint korábban. Ez az előrelátó hozzáállás szinte minden korosztályra jellemző: a kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint egyedül a nyugdíjközeli és friss nyugdíjas generáció, a 60–69 éves korosztály tagjai között fordul elő nagyobb számban az a válasz, hogy már azért nem takarékoskodnak, mert „a jelennek élnek”.