időjárás 18°C Aurél 2022. október 5.
logo

A fizetés emelése adhat újra biztonságérzetet a munkavállalóknak

Nagy Kristóf
2020.11.28. 07:30
A fizetés emelése adhat újra biztonságérzetet a munkavállalóknak

Jövőre tovább nőnek a fizetések a versenyszférában. A bérfelzárkózás folytatását a járvány még hangsúlyosabbá tette: a piaci beszámolók és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a koronavírus megjelenése óta már a keresetüket és a megélhetésüket féltik a munkavállalók, noha komoly leépítések nem voltak.

A megélhetésüket és az életszínvonaluk fenntartásához szükséges fizetés megtartását, a keresetük további emelkedését tartják az egyik legfontosabb témának a magyar munkavállalók a koronavírus-járvány miatt kialakult bizonytalanság közepette. Az elmúlt időszakról készült lakossági felmérések mindegyike arra a következtetésre jutott, hogy

a magyarok a jövedelmük teljes vagy részleges elvesztésétől tartanak a leginkább.

Ez meghatározó fordulat a járványt megelőző időszakhoz képest, amikor még a munkahelyi elvárások között a rugalmasság, a munka és a magánélet összehangolásának kérdése és a kiszámíthatóság fontosabbnak bizonyult a bérezésnél.

A fizetés emelése jelenthet gyógyírt a munkavállalók aggodalmaira
Fotó: Havran Zoltán

Ezzel együtt egyre több jel utal arra, hogy a megélhetés egyben az egyik legfőbb politikai kérdéssé válik, elsősorban az ellenzéki pártok és a hozzájuk köthető hazai és nemzetközi civil szervezetek témái között.

Bekövetkezett az elképzelhetetlen

Magyarországon a legtöbb ágazatban nem okozott komoly leépítésekkel, bércsökkentéssel járó krízist a koronavírus-járvány tavaszi megjelenése. Ennek ellenére a munkavállalók egyik legnagyobb félelmévé vált, hogy jövedelmüket elveszítik, illetve annak egy részétől elesnek.

A Magyar Nemzet által megkérdezett szakszervezetek, munkahelyi képviseletek arról számoltak be, hogy valóban

nem kellett tömeges leépítésekkel szembesülniük a dolgozóknak, ám sokan egy időre elestek keresetük egy részétől.

Ennek oka, hogy sok területen az alkalmazottak havi jövedelmének jelentős részét teszik ki a pótlékok és a bónuszok.

A járvány miatt tavasszal elrendelt korlátozások vagy akár az átmeneti alapanyaghiány a jelenlegihez képest jóval több munkahelyen eredményezte a részleges vagy teljes leállást. Ahol az otthoni munkavégzés nem volt megoldható, a munkavállalók vagy szabadságot kényszerültek kivenni vagy úgynevezett állásidőn tartotta őket a munkaadójuk.

Ez azt eredményezte, hogy rengeteg munkavállaló csak az alapbérét kapta meg, a jelenléthez vagy a teljesítményhez köthető bónuszoktól viszont elestek.

A távoktatás elrendelésével a női munkavállalók kényszerültek a korábbi munkarendjüktől eltérő megoldásokat keresni, de a részmunkaidőbe kényszerült alkalmazottak jövedelme is csökkent.

A tavaszi leállások és a távoktatás a járvány megjelenése után újabb sokkot okozott sok munkavállalónak, növelve az aggodalmakat
Fotó: Katona Vanda

A jövedelemkiesések átmenetinek bizonyultak ugyan, és sok területen, például az iparban a korlátozások feloldása után visszaállt a korábbi bérezési gyakorlat,

a munkavállalókban mély nyomot hagyott a februárban még elképzelhetetlen járványhelyzet,

beleértve a vészforgatókönyv szerinti munkarendet.

A magasabb jövedelem segíthet

A járványhelyzet miatt az érintettek azóta sem látnak garanciát arra, hogy a munkájuk kényszerű felfüggesztése ne ismétlődhetne meg, ami ismét kevesebb fizetéssel járna.

Sokaknak ráadásul már a nyári hónapokban elfogyott az éves szabadsága, ősszel pedig több munkáltató bepótolta a tavaszi leállások alatt el nem végzett feladatokat, ami túlórákkal is járt. A beszámolók szerint

a járvány mostanra már azokat is megviselte, akiknek nem került veszélybe az állásuk, őket pedig leginkább már csak a járvány előtt megszokottá váló intenzív bérfejlesztésbe vetett remény motiválja.

Minden korosztály arról számol be, hogy a munkahelyválasztásnál az alapbér mértéke az elsődleges szempont, és csak ezt követően figyelnek a tavaly még elsődleges fontosságú rugalmasságra és kiszámítható időbeosztásra – derül ki a PwC Magyarország munkahelyi elvárást vizsgáló felméréséből.

A fiatal munkavállalóknál is a fizetés vált kulcsfontosságúvá, míg korábban a rugalmasság vezette az elvárások listáját
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A szakértők az eredmények tükrében arra hívják fel a figyelmet, hogy

a kiszámítható juttatások mértéke három év után mindennél fontosabbá vált.

Érdekesség, hogy a munkatársi kapcsolatokat felértékelte a távolságtartás, és nem csökkent az igény a képzések és a kihívásokkal teli, érdekes feladatok iránt sem.

Lesben áll a politika

A folyamatok arra utalnak, hogy rövidesen, a 2008-as válság következményeihez hasonlóan,

az egyik legfontosabb politikai kérdéssé válhat a fizetés és a megélhetés.

Erre utal, hogy a nemzetközi baloldalhoz köthető Policy Solutions és a német szociáldemokraták fenntartásában működő Friedrich Ebert Alapítvány a zöldek és a baloldal lehetőségeiről szóló tanulmányában – a magyar lakosság félelmeit vizsgálva – arra a következtetésre jutott, hogy mind a bevándorlás, mind

az éghajlatváltozás és a demokratikus értékek kérdése háttérbe szorult a koronavírus megjelenésével.

A válaszadók csaknem fele már az egészségügyet, a megélhetést és az alacsony fizetést jelölte meg elsődleges félelmei között.

A megélhetés politikai szerepének erősödését jól jelzi, hogy az ellenzéki politikusok és az őket segítő civil szervezetek témái között egyre többször megjelenik a téma. Idesorolható egyebek mellett az európai minimálbér, az alapjövedelem bevezetése, az álláskeresők ellátásának mértéke vagy a versenyszféra munkáltatóit és a kormányzati támogatásokat érintő kijelentések.

Csökkent a munkanélküliség és a foglalkoztatottság

Az augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,482 millió fő volt, 38 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta, és jobban érintette a nőket. Októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, arányuk 4,3 százalékon állt. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látja, hogy az adatokból a járvány második hullámának felerősödése tükröződik. A novemberi korlátozások miatt további visszaesés várható a foglalkoztatottságban, ám a munkavállalási arány így is magas, a járványt követően pedig tovább bővülhet a munkaerőpiac.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.