A fizetés emelése adhat újra biztonságérzetet a munkavállalóknak

Jövőre tovább nőnek a fizetések a versenyszférában. A bérfelzárkózás folytatását a járvány még hangsúlyosabbá tette: a piaci beszámolók és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a koronavírus megjelenése óta már a keresetüket és a megélhetésüket féltik a munkavállalók, noha komoly leépítések nem voltak.

Budapest, 2016. szeptember 10. Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

Sokaknak ráadásul már a nyári hónapokban elfogyott az éves szabadsága, ősszel pedig több munkáltató bepótolta a tavaszi leállások alatt el nem végzett feladatokat, ami túlórákkal is járt. A beszámolók szerint

a járvány mostanra már azokat is megviselte, akiknek nem került veszélybe az állásuk, őket pedig leginkább már csak a járvány előtt megszokottá váló intenzív bérfejlesztésbe vetett remény motiválja.

Minden korosztály arról számol be, hogy a munkahelyválasztásnál az alapbér mértéke az elsődleges szempont, és csak ezt követően figyelnek a tavaly még elsődleges fontosságú rugalmasságra és kiszámítható időbeosztásra – derül ki a PwC Magyarország munkahelyi elvárást vizsgáló felméréséből.

A fiatal munkavállalóknál is a fizetés vált kulcsfontosságúvá, míg korábban a rugalmasság vezette az elvárások listáját
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A szakértők az eredmények tükrében arra hívják fel a figyelmet, hogy

a kiszámítható juttatások mértéke három év után mindennél fontosabbá vált.

Érdekesség, hogy a munkatársi kapcsolatokat felértékelte a távolságtartás, és nem csökkent az igény a képzések és a kihívásokkal teli, érdekes feladatok iránt sem.

Lesben áll a politika

A folyamatok arra utalnak, hogy rövidesen, a 2008-as válság következményeihez hasonlóan,

az egyik legfontosabb politikai kérdéssé válhat a fizetés és a megélhetés.

Erre utal, hogy a nemzetközi baloldalhoz köthető Policy Solutions és a német szociáldemokraták fenntartásában működő Friedrich Ebert Alapítvány a zöldek és a baloldal lehetőségeiről szóló tanulmányában – a magyar lakosság félelmeit vizsgálva – arra a következtetésre jutott, hogy mind a bevándorlás, mind

az éghajlatváltozás és a demokratikus értékek kérdése háttérbe szorult a koronavírus megjelenésével.

A válaszadók csaknem fele már az egészségügyet, a megélhetést és az alacsony fizetést jelölte meg elsődleges félelmei között.

A megélhetés politikai szerepének erősödését jól jelzi, hogy az ellenzéki politikusok és az őket segítő civil szervezetek témái között egyre többször megjelenik a téma. Idesorolható egyebek mellett az európai minimálbér, az alapjövedelem bevezetése, az álláskeresők ellátásának mértéke vagy a versenyszféra munkáltatóit és a kormányzati támogatásokat érintő kijelentések.

Csökkent a munkanélküliség és a foglalkoztatottság

Az augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,482 millió fő volt, 38 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta, és jobban érintette a nőket. Októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, arányuk 4,3 százalékon állt. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látja, hogy az adatokból a járvány második hullámának felerősödése tükröződik. A novemberi korlátozások miatt további visszaesés várható a foglalkoztatottságban, ám a munkavállalási arány így is magas, a járványt követően pedig tovább bővülhet a munkaerőpiac.