Októberben 23 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma

A 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb a szeptemberinél.

Építőipar, munkaerő, sisak, építkezés Fotó: Vémi Zoltán

Az augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer fő volt, 38 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta. A létszámcsökkenés a nők esetében volt jelentős (több mint harmincezer fős). A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalék volt − közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Októberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 451 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint az előző hónapban.

A vizsgált három hónapban a munkanélküliek átlagos létszáma 202 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt. A nőket magasabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a férfiakat, az előző év azonos időszakához képest azonban a férfiak körében következett be nagyobb mértékű növekedés a mutató értékében.

Októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál.

Látszik a járvány második hulláma

– A mai munkaerőpiaci adatok a járvány második hullámának megjelenését mutatják. A foglalkoztatás éves alapon csökkent, amelyet magyaráz, hogy bár a korlátozások októberben még nem voltak annyira szigorúak, mint most, de több ágazatot már ekkor is súlyosan érinthettek. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a visszaesést követően az augusztus-októberi időszakban még mindig több mint 700 ezerrel dolgoztak többen, mint 2010 azonos időszakában, a visszaesés tehát egy magas foglalkoztatási szintről történt – kommentálta az adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője jelezte: Ettől természetesen még fontos feladat az állásukat elvesztők számára új munkahelyeket teremteni vagy átképezni őket.

– Érdemes azt is megjegyezni, hogy az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás a három havi mozgóátlagot tekintve stagnált, a foglalkoztatás mérséklődése a közfoglalkoztatás és a külföldre ingázók alacsonyabb foglalkoztatása miatt csökkent. Ebből az is látszik, hogy gazdasági visszaesés idején sokszor először a más országokból származó, máshonnan ingázó munkaerőt építik le a vállalatok. A foglalkoztatás novemberben a bevezetett szigorú korlátozások nyomán várhatóan tovább csökken, érdemi növekedést a korlátozások feloldása és a vakcina elérhetővé válása hozhat – tette hozzá.

Nemzetközi összehasonlításban szintén jól áll Magyarország

– A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a legfrissebb adatok szerint 2020 novemberében 296,5 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon. Bár az előző év azonos időszakához képest ez mintegy ötvenezer fős növekedést jelent, kiemelendő, hogy a járványhelyzet ellenére a mutató már ötödik hónapja csökken. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései tehát érdemben segítették a munkaerőpiac stabilitásának megtartását, a munkahelyek megőrzését – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A tárca közleménye rámutat: 2010 óta a teljes foglalkoztatotti létszám több mint 800 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási ráta 54,1 százalékról 70,2 százalékra javult, míg a munkanélküliségi ráta 11,8 százalékról 4,3 százalékra esett vissza. Az ágazatokat tekintve a foglalkoztatottak száma az elmúlt egy év alatt a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a vendéglátás és a közigazgatás területén csökkent leginkább. Növekedés tapasztalható viszont az IT szektor, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar és a kereskedelem területén.

Nemzetközi összehasonlításban szintén jól áll Magyarország. Az Európai Unió 27 tagállamának szezonálisan kiigazított munkanélküliségi mutatója 2020 szeptemberében 7,5 százalékra emelkedett. Magyarország esetében a ráta 4,3 százalékot tett ki a KSH mérése szerint, ami 3,2 százalékponttal alacsonyabb az európai átlagnál. Magyarországon szeptemberben az uniós tagállamok közül a negyedik legalacsonyabb volt a munkanélküliség.

Bodó Sándor kiemelte, hogy a járványhelyzet alatt a különböző beruházási és bértámogatásokkal több mint egymillió magyar részesülhetett valamilyen munkaerőpiaci vagy képzési segítségben. Az elmúlt hónapok adatai alapján a foglalkoztatásban végbement kedvező fordulat nem átmeneti jelenség, hanem időtálló fejlemény. A kormány a továbbiakban is a munkahelyek tartós megőrzésén és a gazdasági növekedés ösztönzésén dolgozik – tette hozzá.