– Egyértelműen megmutatta a koronavírus-járvány a biztonságos élelmiszer-előállítás jelentőségét, így a külhonban élő magyar gazdák támogatásának fontosságát is. Ezzel együtt villámgyorsan felértékelődött a rövid ellátási láncok szerepe és érdemben megnőtt a helyben előállított vagy kis távolságról érkező élelmiszerek iránti igény is.
Szerte Európában a helyi élelmiszerek fogyasztására buzdítják a fogyasztókat. Ezért a korábbinál is fontosabb a Kárpát-medencében, a külhonban élő magyar gazdák támogatása a lehető legtöbb eszközzel
– hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek az immár hatodik alkalommal megszervezett, ezúttal online tartott Kárpát-haza gazdasági videókonferenciát követően Belánszky-Demkó Zsolt.
Az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára felidézte:
a magyar kormány számára nemzetpolitikai kérdés a külhonban élők segítése, beleértve a magyar vállalkozásokat, agrárvállalkozásokat, így a gazdálkodók piaci pozíciójának erősítését egyaránt.
Az elmúlt közel tíz évben az Agrárminisztérium számos olyan komplex programot dolgozott ki, amelyek a magyar gazdák közötti határokon átívelő együttműködését és a külhoni magyar gazdák érdekképviseletének megerősítését szolgálják.
Fotó: Pelsőczy Csaba/Agrárminisztérium
Többek között ilyen a Kárpát-medencei falugazdászprogram, a gyakornok- és ösztöndíjprogram, a szakképzés- és a felnőttképzés támogatása, valamint a helyi termékek pozíciójának erősítése.
A programok során helyben kapják a határon túli gazdák a segítséget, köszönhetően a mintegy 110 fős, külhonban tevékenykedő falugazdász-hálózatnak.
Belánszky-Demkó Zsolt kérdésünkre a részletekről elmondta, eltérő nehézségekkel küzdenek a különböző országokban élő magyar gazdák.
– A délvidéki és a kárpátaljai termelőkneka hatalmas lehetőség az anyaország piacán bemutatniuk, megismertetniük, sőt értékesíteniük jó minőségű termékeiket, mivel Ukrajna és Szerbia nem uniós ország, így az ott élőknek rendkívül nehéz az eredményes piacszerzés az Európai Unióban.
Szintén elkél a segítség az erdélyi vagy a felvidéki gazdálkodóknak. Az ő esetükben elsősorban a termékeik népszerűsítésében, megismertetésében tudunk segíteni, emellett olyan információkkal is ellátjuk őket, amelyekhez adott esetben nehezebben jutnak hozzá az adott ország sajátosságai miatt – részletezte a helyettes államtitkár.
Kiemelte: az elmúlt közel egy évtizedes munka során több mint ötven gazdaszervezet kötött határon átnyúló együttműködést, ezzel több tízezer külhonban élő magyar embert juttatva újabb lehetőségekhez, segítve boldogulásukat.
Belánszky-Demkó Zsolt hozzátette:
a gazdák összefogása nem csak gazdasági, piaci megközelítésben fontos. Lélektani szempontból is kiemelkedő, mivel a magyarság összetartását, összetartozását szimbolizálja. A helyi közösségek összetartása pedig a járvány hatására a következő időszakban még inkább felerősödik,
amelyet az Agrárminisztérium minden téren támogat.
Közös érdek az agrárium szereplőinek összefogása a Kárpát-medencében
Az Agrárminisztérium a konferenciát követően közleményében arra mutatott rá: a kabinet fontos törekvése, hogy a Kárpát-medencén belül szorosabb kapcsolat épüljön ki a helyi vállalkozók – így különösen az agrárvállalkozók – között úgy, hogy azok egymás beszerzési és felvevőpiacai lehessenek. A térségi összefogás által erősíthető a Kárpát-medencei helyi vállalkozók függőleges irányú – az alapanyag-termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő – integrációja. Ezzel egyidejűleg a kis- és középvállalkozásokat képessé kell tenni a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra is.
