Az előző negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt a gazdaság

Erőteljesen megindult a kilábalás a válságból, a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült.

Győr Audi, gépjármű, autóipar, Szíjjártó Péter Fotó: Kurucz Árpád

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – 11,3 százalékkal nőtt, ugyanakkor az előző év hasonló időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 4,6 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,7 százalékkal csökkent.

A koronavírus-járvány hatását nem sikerült még teljesen leküzdeni, ami a jelenlegi második hullámot figyelembe véve érthető, ugyanakkor erőteljesen megindult a kilábalás a járvány okozta válságból, az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült.

A gazdasági teljesítmény előző év azonos időszakához mért csökkenését legnagyobb mértékben az információs, kommunikációs, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte.

A KSH ezúttal egy új megközelítésű adatot is közölt: a jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta használt ún. évesített indexet. Ez 53,5 százalékos növekedést jelez a harmadik negyedévben, az előző negyedévben mért 46,8 százalékos visszaesés után. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.

– A GDP csökkenése a harmadik negyedévben a vártnál kisebb volt, nem érte el az öt százalékot. A kedvezőbb teljesítmény vélhetően néhány szolgáltatási ágazat teljesítményének növekedéséből vagy kisebb visszaeséséből adódott. Bár a KSH az első becsléskor még nem közöl részletes adatokat, feltételezhető, hogy néhány szolgáltatási ágazat lehet az is, ahol a visszaesés a legjelentősebb volt (pl. turizmus, szórakoztatóipar, szállítás). Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes ágazatok teljesítménye nagyon eltérően alakulhatott – kommentálta az adatokat Regő Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

Jelezte: a harmadik negyedévet tehát mindenképpen a válságból való kilábalás jellemezte.

A negyedik negyedévben azonban az elrendelt korlátozások miatt jelentősebb lehet a visszaesés, ennek pontos mértéke viszont függ a korlátozások időtartamától, illetve a vállalatok és a lakosság azokra adott reakciójától. Éves szinten a GDP visszaesése – számolva a negyedik negyedévi korlátozások hatásával – megközelítheti a hat százalékot.

– A tömeges oltásokra jövő áprilistól számítunk, ezért a második negyedévben már jelentősen enyhíthetők a korlátozások. Így igen meredeken folytatódhat a kilábalás, amit bázishatás is segít, vagyis jövőre a második negyedévben nem lenne meglepő akár a 15–17 százalékos éves GDP-növekedés. Mivel a kilábalás folytatódhat az év második felében is, igen erős növekedésre számítunk – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Folytatódik az adócsökkentésre épülő politika

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a piaci elemzők várakozásainál kedvezőbb adatok alátámasztják, hogy a járvány második hulláma alatt is folytatni kell az adócsökkentésekre és a munkahelyek védelmére épülő gazdaságpolitikát.

A harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény azt mutatja, hogy a közel teljes tavaszi lezárást követően is gyorsan helyre tud állni a magyar gazdaság.

A gazdasági teljesítményhez legnagyobb mértékben az információs, kommunikációs és pénzügyi szolgáltatások növekedése járult hozzá. Ezt támogatta a családok lakáshitel-felvételi kedvének javulása, amit a kormány otthonteremtési programja is ösztönöz. A csökkenés leginkább az építőipari termelés és egyes szolgáltató ágazatok – mint például a szállítás, kereskedelem, turizmus-vendéglátás, szórakoztatás – jelentős éves alapú visszaeséséhez köthető. A gyárleállások következtében az ipari termelés áprilisban érte el mélypontját, azonban ezt követően folyamatosan emelkedett az ágazat kibocsátása, szeptemberben már meghaladta a tavalyi szintet.

A májusi visszaesést követően az építőipar teljesítménye is fokozatos javulást mutatott, így mélypontjához képest szeptember végéig már 10,9 százalékkal emelkedett a szezonálisan igazított adatok alapján. Biztató továbbá, hogy a nyári hónapokban újraindult a belföldi turizmus, és a határok őszi lezárásáig a külföldi vendégek egy része is visszatért.

A Pénzügyminisztérium szerint a magyar gazdaság a novemberi második lezárás után is gyorsan visszatérhet a korábbi növekedési pályára. Miután idén még 6,4 százalékkal eshet vissza a gazdaság teljesítménye, 2021-re a tárcánál már 3,5 százalékos növekedést valószínűsítenek.