A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megalakulása óta 5054 eljárást indított a tiszta gazdasági verseny védelmében, 1298 esetben szabott ki versenyfelügyeleti bírságot összesen 100 milliárd 848 millió 726 ezer 900 forint összegben – tájékoztatott a hivatal pénteken annak alkalmából, hogy az Országgyűlés éppen harminc éve határozott a hivatal megalapításáról.
A GVH közleménye szerint a legkisebb versenyfelügyeleti bírságot, 5000 forintot 1993-ban egy egyéni vállalkozó kapta, aki nem tájékoztatta a termelőket a felvásárlás átvételi feltételeiről. A legnagyobb bírság viszont ennek csaknem másfélmilliószorosa, 7 milliárd 178 millió forint volt, amelyet a versenyhatóság a vasútépítő kartellben részt vevő hét építőipari nagyvállalatra rótt ki két évtizeddel később.
A közleményben hangsúlyozzák, a GVH-ra fordított társadalmi kiadás többszörösen megtérült. Csak a 2010-es években a GVH beavatkozásainak köszönhetően 150 milliárd forintnál több maradt a fogyasztók zsebében azáltal, hogy a GVH áremelkedéssel járó kartelleket számolt fel, vagy ilyen fúziókba avatkozott be – ismertette az MTI.
A hatóság kiemelte: a világ versenyhatóságait tömörítő Nemzetközi Versenyhálózat (ICN) éves konferenciájának 2021-ben Magyarország adhat otthont, ami a magyar hivatal által az elmúlt három évtizedben kivívott nemzetközi szakmai elismertséget jelzi. A GVH a háromnapos világkongresszusra 139 országból 500 hatósági vezetőt és versenyjogi szakembert vár Budapestre. A tervek szerint további 2000-en követik élőben interneten az eseményt a világ minden tájáról.
