A szakértők a világméretű koronavírus-járvány fogyasztói árakra gyakorolt hatásaival kapcsolatban alapvetően kétféle forgatókönyvet fogalmaztak meg. Az egyik szerint folyamatos deflációval kell számolnunk még bőven 2021 után is, mivel olyan szinten áll a munkanélküliség, hogy az emberek nem fognak elkezdeni költeni pusztán attól, hogy megkapják az oltást. Az optimistább verzió szerint a vakcinák lehetővé teszik, hogy az emberek visszatérjenek megszokott életükhöz: ismét merjenek utazni és vásárolni, nemcsak online, de személyesen is, ezáltal az online térből kiszorult kiskereskedők is ismét életre kaphatnak, meglódul a fogyasztás és az árak is. Miközben a Covid-vakcinák az elmúlt évek legnagyobb üzletét jelentik. Jóllehet, több gyógyszergyártó cég is jelezte, hogy extra kedvezményeket biztosítanak majd például az Európai Unió országainak, ennek ellenére
a rövidesen kezdődő, első időszakban óriási lehet a vakcinák nem hivatalos keresleti árfelhajtó hatása, ahol a határ a csillagos ég.
Mennyi az annyi – ennyit kérhetnek a vakcinákért
A Pfizer vakcina árát még nem tudni pontosan, de biztosan nem lesz több húsz dollárnál, s mivel az Egyesült Államok csak százmillió adagot rendelt első körben, az EU viszont kétszázmilliót, valószínűleg ennél is olcsóbban fogja megkapni a vakcinát az öreg kontinens. Az uniónak további százmillió vakcinára van opciós megrendelése, az Egyesült Államokban ez a szám ötszázmillió. De a gyógyszergyártók közötti verseny még nem zárult le sem a vakcinafejlesztés, sem az árverseny esetében.
A történelmi példák sem segítenek
Az infláció-defláció kérdését a történelemből már korábban ismert példák alapján is nehéz modellezni. A II. világháborút megelőzően alapvetően az alacsony infláció jellemezte a fejlett, nyugati országokat, ez alól a háborúk vagy a nagyon rossz kormányzati időszakok jelentettek kivételt. Az emberek vagyonuk legnagyobb részét élelmiszerre költötték, azt pedig az évente változó szüreti mutatók befolyásolták. Ugyan akadtak inflációs és deflációs kilengések, de a világgazdaság többé-kevésbé nem okozott meglepetéseket a XX. század első harmadáig. Majd jött a fekete csütörtök, a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága, amit a második világháború és aztán komoly infláció követett. Világszerte a legmagasabb inflációt az 1970-es években mérték, majd miután az ezredforduló utáni évekre, úgy tűnt, stabilizálódik a helyzet, beütött a 2008–2010-es nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság, amelyet most egy eddig soha nem tapasztalt, az egészséget és az életet veszélyeztető krízis követ. A jelenlegi kihívások azonban eddig ismeretlenek voltak, a hatását és a konszolidáció időpontját is nehéz megbecsülni, a koronavírus járvány most újfent sokváltozós kalkuláció elé állítja a szakértőket. E legutóbbi esetben egy biztos, a kulcs a vakcinát mielőbb és hatékonyan alkalmazók kezében van.
