Versenyhátrányba kerülnek a magyar fuvarozók

Támogatják a magyar kormányt az unió mobilitási csomagja miatt indított perben a hazai fuvarozói érdekképviseletek – mondta el lapunknak az MKFE. A magyar kereset szerint a jogszabályok diszkriminatívak, ellentmondanak az EU alapelveinek és többlet környezetterhelést okoznak.

2020. 11. 02. 6:44
A Mobilitási csomag amely hátrányos a hazai fuvarozóknak Fotó: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Üdvözli a magyar kormány – és minden további, a kezdeményezéshez csatlakozó ország – fellépését a mobilitási csomag jogszerűtlennek vélt pontjai ellen a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). A magyar kormány által benyújtott kereset éppen azokat a pontokat vitatja, amelyekről a mobilitási csomag elfogadását megelőző időszakban a legélesebb viták folytak a csomag kezdeményezői és ellenzői között – közölte lapunk kérdésére Árvay Tivadar, az érdekképviseleti szervezet kommunikációs vezetője. Ilyen a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásának alapelve, de a csomag bizonyos pontjai az EU környezetpolitikai céljaival is szembemennek.

Kiszorítják a magyar fuvarozó kkv-kat, családi cégeket

A csomag első elemei már hatályosak: augusztus óta a cégeknek biztosítaniuk kell, hogy a járművezetőik négyhetente hazatérjenek, és tilos a 45 órás vagy annál hosszabb heti rendszeres pihenőt a járművek kabinjában tölteni. A magyar cégek szinte kivétel nélkül megfelelnek ennek az elvárásnak, a gépkocsivezetők egy-két, de legfeljebb háromhetente hazatérnek Magyarországra. A kabintilalom pedig valójában azért jelent problémát, mert nincs megfelelő számú és minőségű parkoló és szálláshely az EU-ban, amely alkalmas befogadni ilyen számban a járműveket és a gépkocsivezetőket. A csomag további pontjai később, a következő másfél évben vagy annál később lépnek életbe. Idetartozik például a gépkocsivezetők javadalmazásának szabálya, amely azt jelenti, hogy

a jövőben a sofőröket is kiküldött munkavállalóként kell kezelni, és számukra azt a javadalmazást kell biztosítani, amit az általuk érintett országok gépkocsivezetői kapnak. Az MKFE – és a mostani keresetében a magyar kormány is – vitatja ezt a szabályt, a mi álláspontunk továbbra is az, hogy a gépkocsivezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak, nem azonos a státuszuk egy állandó munkahelyen tevékenykedő építőipari munkással, vagy mezőgazdaságban dolgozó személlyel.

A csomag további pontjai közt van a járművek nyolc hetenkénti hazatérése a székhely szerinti országba. Ez kimondottan diszkriminatív intézkedés, azok az EU tagok, amelyek nem a centrumban, vagy például szigeten találhatók, kimondottan hátrányosan érinti ez a szabály. A járművek utaztatásakomoly költségnövekedést jelent majd és szembe megy a zöld célokkal is, arról nem is beszélve, hogy ezek a felesleges üresjáratok az infrastruktúrát is terhelik – mondta az MKFE kommunikációs vezetője.

Jelentősen csökkent a nemzetközi üzletben működő Honi fuvarozók teljesítménye

A cégek száma egyelőre nem változott, de a teljesítmény drasztikus visszaesése látható. A folyamat nem újkeletű, a magyar cégek térvesztése 2015 óta folyamatos, mára a 2011-es szintre esett vissza a nemzetközi teljesítményünk. Ezen belül a cross trade – két külföldi állam között végzett – fuvarozás mintegy 30 százalékkal csökkent. Az itt felszabaduló kapacitásokat nem tudja felszívni sem a tisztán kétoldalú (export-import), sem a kabotázs (egy adott külföldi állam területén belüli), sem a tisztán belföldi fuvarpiac, azaz a kapacitásaink legalább 30 százaléka válhat feleslegessé. Ez

cégek százait, munkahelyek ezreit érintheti majd.

 

A nemzetközi piacról kiszoruló cégek nehezten találják a helyüket idehaza – fejtegette Árvay Tivadar. Bár a szállítandó áruk mennyisége nem csökkent, de a probléma sokkal inkább az, hogy már most azok az unión kívül bejegyzett cégek nyerik el a tendereket, amelyeket a Mobilitási csomag tovább erősít majd.

A mobilitási csomag hátrányos a hazai fuvarozóknak
Fotó: MTI

Miközben a magyar cégek költségei folyamatosan emelkednek, ezek az úgynevezett harmadik országos vállalkozások az alacsony áraikkal kiszorítják a hazai cégeket a piacról. Más gazdasági környezetben működnek – alacsonyabb adóterhek, kevesebb a munkabér, az üzemanyagár és a biztosítási díj –, és sajnálatos módon a szabálykövető magatartás sem mindig az erősségük.

Új elektronikai rendszer védi majd a hazai piacot

A megoldást a hatékony ellenőrzési bevezetése – ilyen lesz a BiReg, az előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer, amely az ígéretek szerint napokon, legfeljebb heteken belül elindul –, és a pénzügyi kormányzat felé tett érdekképviseleti javaslatok mielőbbi érdemi tárgyalása megvalósítása jelentheti. Utóbbiak között szerepel a hazai jövedelmi struktúra megfeleltetése a mobilitási csomag elvárásainak, a nemzetközi fuvarozást terhelő áfa nulla százalékra csökkentése, a nagyfelhasználói útdíjkedvezmény bevezetése. De elengedhetetlen a tengelysúlymérő rendszer (TSM) anomáliáinak mielőbbi felszámolása is, mert az ott begyűjtött – álláspontunk szerint indokolatlanul kiszabott – bírságok havi szinten százezrekkel terhelik meg egy-egy cég büdzséjét.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.