A hitelek mellett több a kötvénykibocsátás is

Összesen 682 milliárd forintot sikerült bevonni a hazai vállalatok finanszírozásába a növekedési kötvényprogramon keresztül. A jegybank kezdeményezésére október végéig 35 vállalat jelentkezett.

Mosonmagyaróvár, 2018. november 30. Szakember dolgozik az Óvártej Zrt. újonnan átadott üzemcsarnokában Mosonmagyaróváron 2018. november 30-án. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

A növekedési kötvényprogram (NKP) keretein belül, a 2019. júliusi indulástól idén október végéig 35 vállalat negyven kötvénysorozatát sikerült piacra dobni, ami összesen 682 milliárd forintnyi forrás bevonását jelenti – derül ki Dávid Richárd és Monoki Péter közös szakcikkéből, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölt a honlapján. A program részeként a jegybank 750 milliárd forint keretösszegben vásárol nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű, 3–20 év közötti futamidejű vállalati kötvényeket.

Az NKP célja kezdettől fogva az, hogy – a magyarországi vállalati kötvénypiac likviditásának növelésével – a honi cégek finanszírozásában a bankhitelek mellett más forrásokat is bevonjanak.

Az NKP program elindításakor Magyarországon a vállalati kötvényállomány mindössze 430 milliárd forintot tett ki, ami 2020. október végére két és félszeresére emelkedett – állapítja a szerzőpáros. Kiemelték, hogy az idei harmadik negyedév adatai alapján egy év alatt a vállalati banki hitelállomány és az NKP nyomán bevont források hasonló mértékben, mintegy 650 milliárd forinttal bővültek.

Érdekes azt is szemügyre venni, hogy milyen típusú vállalatok éltek első körben a kötvénypiaci megjelenésben rejlő lehetőségekkel. A bevont források döntő többsége (87 százaléka) magyar tulajdonú kibocsátókhoz került, míg a nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkezők aránya csupán 13 százalék volt. Az NKP-ban részt vevő vállalatoknak viszont csupán a negyede rendelkezett hazai tőkepiaci tapasztalatokkal, illetve volt tőzsdén jegyzett cég, míg 63 százalékuk amatőrként vágott a projektbe. Az érintett cégek fő tevékenységét vizsgálva az látható, hogy a bevont források több mint negyede feldolgozóipari vállalatokhoz került, de jelentős volt ezek mellett az ingatlanügyletekkel és vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozó, valamint az építőipari cégek aránya is.

A bevont források több mint negyede hazai feldolgozóipari vállalatokhoz került Fotó: Bach Máté

A 2020. október végéig végrehajtott kibocsátások során a bevont források legnagyobb hányada a százmilliárd forintot meghaladó mérlegfőösszegű vállalatokhoz kapcsolódik, de jelentős arányt képviselnek a harmincmilliárdnál kisebb eszköz-forrás kapacitású kibocsátók is. A program keretein belül kibocsátott kötvényeket kilencven nappal az aukciót követően kötelező bevezetni a Budapesti Értéktőzsde valamelyik kereskedési helyszínére, ami hosszú távú tőkepiaci jelenlétet eredményez a vállalatoknak.