Nem rogyott térdre ősszel a magyar gazdaság

A hosszan tartó járványos, korlátozásokkal teli időszak sem kényszeríti térdre a magyar gazdaságot, összességében az ország működik – erre lehet következtetni a legfrissebb adóügyi statisztikából. Idén, az első tíz hónapban ugyanis a hat legnagyobb köztehertípusból több folyt be, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. A friss adatsor az állam finanszírozhatósága – s így a politikai küzdelmek – szempontjából sem mellékes.

Budapest, 2012. mrcius 12. tforintos rmk a Pnzver Zrt.-ben. Az t-, a tz-, s a hszforintosok versvel kezdett vette az j, Magyarorszg felirat pnzrmk ksztse a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Kzpontjban. A rgi, "Magyar Kztrsasg" felirat rmk tovbbra is trvnyes fizeteszkzk maradnak, azokat csak a kopsuk fggvnyben vonjk ki a forgalombl . MTI Fot: Beliczay Lszl Fotó: Beliczay László Forrás: MTI/Beliczay László

A szokásoknak megfelelően november végén is közzétette az állam aktuális pénzügyi adatait a szaktárca, az összesítés alapján világos kép rajzolható fel az adóügyi folyamatokról. A legfontosabb adat szerint január eleje és október vége között majdnem 11 500 milliárd forint adóbevétel folyt be a hat legnagyobb tehertípusból, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, az áfából, a járulékokból és a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adóból. Az összeg nem tűnik csekélynek – nem is az –, különös jelentőségét több tényező is megmutatja.

Először is érdemes felidézni, hogy tavaly tíz hónap alatt 11 350 milliárdos bevételt jegyeztek fel a fontos adókból, az idei részadat tehát nagyjából 120 milliárdos többletet jelez. Mindezt úgy, hogy most tavasszal, a járvány első hulláma elleni védekezés sikeréért hosszú hetekre leállt az ország, a külföldi vendégek elmaradása pedig számos gazdasági ágazatban is súlyos veszteséget okozott. A nehézségek kezeléséért a kormány több lépcsőben vezetett be gazdaságélénkítő intézkedéseket, ezek között pedig számos olyan adóügyi könnyítés volt, amely pénzt hagyott a cégeknél, a magánszemélyeknél. A Pénzügyminisztérium számítása szerint a könnyítések révén négyszázmilliárd forintnyi adót takaríthatnak meg a vállalkozások a válság alatt. Tavasszal például négy hónapra járulékmentességhez jutottak számos ágazat vállalkozásai és munkavállalói, majd év közben csökkent a szociális hozzájárulási adó – csak az utóbbi változás – az esztendő végéig – 160 milliárd forintot hagy a gazdaságban. A második hullám hatásait kezelendő, ősszel is születtek adóenyhítések, ilyen például a házhoz szállított ételek áfájának öt százalékra csökkentése. Ez kétmilliárdot jelenthet a vendéglátóknak és ennyi kiesést az államkasszának.

De vissza a friss adóadatokhoz.

Az idei adóbevétel főbb adatai.

A Pénzügyminisztérium összesítéséből kiderül, milyen mozgatórugók fedezhetők fel az eddigi történések mögött. Leginkább a korábbi adminisztrációcsökkentő lépések következménye, hogy az első tíz hónapban kiugró emelkedés mutatkozott a társasági adónál. A forgalom után fizetendő közterhek leginkább stagnáltak: a jövedéki adó pár milliárddal többet hozott, mint tavaly, az áfánál jelentkező kilencmilliárdos elmaradás pedig leginkább aprópénz – már legalábbis ahhoz képest, hogy a forgalmi adó több ezer milliárdos tétel. A személyi jövedelemadónál érdemi, majd kilencvenmil­liárd plusz jelentkezett, amelynek oka, hogy válság idején is folytatódott idehaza a bérek érezhető emelkedése. A járulékoknál a tavaszi kiengedés és a krízis hatásai együtt ahhoz vezettek, hogy az október végéig beérkezett összeg elmaradt a tavalyitól.

Az adó békeidőkben is fontos, a kiszámítható bevétel az ország stabil finanszírozhatóságának garanciája lehet. Válságos időkben e szempont a legfontosabbak közé lép elő, nem véletlen, hogy az állam pénzügyeinek kérdése manapság rendszeresen előkerül a politikai szócsatákban.