A vasút évtizede jön Európában

A közútinál sokkal hatékonyabb vasúti szállítás fejlesztése a házi feladata a következő évtizedben Európának. Németország bevezeti az integrált, országos ütemes menetrendet, benne sok, 200-300-as tempóra képes vonattal, Franciaországban pedig megduplázzák a vasúti cargo részesedését. Magyarországon egyelőre az óránként 160 kilométeres sebességű személyszállítás bevezetése a cél.

A Deutsche Bahn kalauza csodálja az új ICE vonatot Fotó: Europress/AFP

A belső égésű motorral szerelt személyautók leváltása mellett a németországi Zöldek kiemelt célja a vasútban rejlő környezetvédelmi lehetőségek kiaknázása lett. A kötött pályás cargo fejlesztése komoly fegyver lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mert akár hatszor energiahatékonyabb, mint a kamion – mondta Matthias Gastel, a Zöldek vasútpolitikai szóvivője a Merkur.de tudósítása szerint. A német kormány partner a vasút fejlesztésében: ambiciózus terveket tett közzé az egységes, ütemes nemzeti vasúti menetrend bevezetésére, amelynek célja, hogy 2030-ig gyorsabbá tegye az utazást mind az utasoknak, mind az árufuvarozás számára. A tehervonatokkal pontosan megtervezett, gyorsabb távolsági menetrendek révén utazhat majd a rakomány anélkül, hogy késleltetnék a személyvonatokat – tette közzé a Trains.com.

Az ütemes menetrendet Svájcban az 1980-as évek óta alkalmazzák. A rendszer lényege, hogy a vonat indulási ideje előre meghatározott, óránként ismétlődő, egy adott állomáson mindig ugyanaz, jelentősen egyszerűsítve az utasok tájékozódását. Az új németországi ütemes menetrendet aprólékos részletességgel tervezik bevezetni az évtized végére.

A teljes megvalósítás több új nagy sebességű vonal kiépítésén, járművek vásárlásán, illetve a városközpontokban található új föld alatti, átmenő forgalmú pályaudvarokon alapszik, amelyek kiváltják a hagyományos fejpályaudvarokat. A beruházás teljes költsége a következő húsz évben valószínűleg meghaladja a kétszázmilliárd dollárt; ennek felét már 2030-ig lekötötték.

A német kormány először 2018-ban jelentette be a nemzeti ütemes menetrendjének terveit. Azt a célt tűzték ki, hogy az utasszám duplázódjon napi hétről 14 millióra, miközben a vasúti árufuvarozás piaci részesedése 18-ról 25 százalékra nőjön. Több tanulmány kimutatta, hogy a nagy sebességű vasút kiválthatja a rövid távú légi utazásokat. A közelmúltbeli németországi tapasztalatok igazolták ezt: az új nagy sebességű vonal 2017-es megnyitása után a Berlin–Nürnberg légi járatokat megszüntették. A hosszabb, négyórás Berlin–München útvonalon szintén jelentős növekedés tapasztalható a vasúti utasok számában.

A Deutsche Bahn kalauza csodálja az új ICE vonatot
Fotó: Europress/AFP

A gyakoribb járatok bevezetéséhez több vonatra van szükség. 2030-ig 17 útvonalon közlekednek majd nagy sebességű szerelvények, némelyik ​​az egész országot átjárja, akár harminc percenként. A német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn (DB) 2020 folyamán 30 új, több mint 300 kilométeres sebességre képes Velaro Novo szerelvényt rendelt a Siemenstől. Ezt a flottát már korábban is bővítették 137 új ICE4 vonattal, szintén a Siemenstől. Ezeknek körülbelül a fele már szolgálatban van. A DB azt tervezte, hogy az ICE4 megérkezésekor nyugdíjba küldi korábbi fejlesztésű vonatait, de most úgy döntött, megtartja és inkább újjáépíti őket, majd üzemben tartja további 10-20 évig. A gyorsabb közlekedés érdekében elkészült az új nagy sebességű vasúti útvonalak hosszú listája. Néhány építés alatt áll, másokat még csak most terveznek. A tervek szerint 2025-ben befejeződnek azok a projektek, amelyek akár két évtizeddel ezelőtt kezdődtek új föld alatti pályaudvar építésére, például Stuttgartban, Frankfurtban.

Az első európai nagy sebességű vasút, a TGV hazájában, Franciaországban a kiterjedt hálózat továbbépítése mellett ebben az évtizedben a cargóra összpontosítanak. A francia vasúti árufuvarozók szövetsége ambició­zus tervet terjesztett elő a vasúti teherforgalom megduplázására a következő tíz évben. A 15,7 milliárd eurós tervből az intézkedések többsége korszerűsítésre, bővítésre és az infra­struktúra kiépítésére összpontosít 13,3 milliárd euró költséggel – ismertette a RailJournal.com. A második fő intézkedés, amely valamivel több mint kétmilliárd euróba kerül, ideiglenes támogatást nyújt az intermodális forgalomnak. További intézkedések javasolják az új technológiai beruházásokat, a vontatás zöldebbé tételét és a járműflotta frissítését. A jelentés emellett bemutatta a közúti szállítás által okozott környezeti károkat és rámutatott a vasúti teherszállítás piaci részesedésének bővítésével elérhető megtakarításokra.

A közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll majd Magyarországon is – közölte Mosóczi László nemrégiben az MTI-vel.

Az innovációs tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára rendkívüli jelentőségű fejleménynek értékelte, hogy 2020-ban húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról született kormánydöntés összesen 32 milliárd forint értékben. Az újonnan támogatott előkészítési projektek mintegy ezermil­liárd forint forrásigényű kivitelezési munkák elindítását alapozhatják meg már 2022 elejére.A múlt év végén a hazai vasúti szolgáltatás javulásának fontos feltétele valósult meg: üzembe helyezték Magyarország elsőként elkészült ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszerét Ferencváros és Székesfehérvár között. Kikina Artúr, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója kiemelte: a beruházás egy több projektből álló országos fejlesztési folyamat első lépése, amelynek részeként az elkövetkező években az ETCS2-rendszerek kiépülnek Budapesttől Debrecenig, illetve Békéscsabáig.

A projektekkel elérhetjük, hogy a nemzetközi vasúti folyosók magyarországi szakaszainak műszaki színvonala megfeleljen az uniós előírásoknak, többek közt lehetővé teszik az arra alkalmas járműveknek az óránként 160 kilométeres sebességet – idézte a szakember nyilatkozatát a cég honlapja.

A FLIRT és a KISS motorvonatok, valamint az új generációs villanymozdonyok és az újonnan gyártott IC+ kocsik megfelelnek ezeknek a feltételeknek.