Január végén tárgyal a kormány a fejlesztési zónák stratégiáiról

A stratégia lényegi gondolata az, hogy miként lehet egy-egy régiónak az egymásra épülő fejlesztési elképzeléseit összehangolnia.

– A kormány január végén tárgyalja az egyes fejlesztési zónák stratégiáit, amelyek arra a gondolatra épülnek, hogy miként lehet egy-egy régiónak az egymásra épülő fejlesztési elképzeléseit összehangolni – közölte az innovációs és technológiai miniszter szombaton Zalaegerszegen. Palkovics László az északnyugat-magyarországi és a zalaegerszegi fejlesztési elképzeléseket ismertető megbeszélés után sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy először Debrecen dolgozott ki egy hosszú távú fejlesztési koncepciót, amelynek megvalósítását kormányhatározat is segíti. Ez is alapja volt annak az elképzelésnek, hogy fejlesztési zónákban gondolkodva milyen hatással vannak egymásra a városok, régiók tervei, miként lehet az esetleges rivalizálásukat is félretéve, együttműködésekben közös koncepciókat alkotni.

A miniszter – aki az észak-magyarországi fejlesztési zóna kormánybiztosa is egyben – kérdésre azt is elmondta: pénteken egyebek mellett éppen arról tárgyalt Zalaegerszegen, hogy a Borsodban működő vállalkozások milyen módon kapcsolódhatnának beszállítóként a zalai hadiipari beruházásokhoz.

Navracsics Tibor, az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a sajtónak arról beszélt, hogy a térségben leginkább Zalaegerszegen érezhető az az új típusú gondolkodás, amely a jövőben meghatározza a magyarországi fejlesztéspolitikát.

– Ennek egyik része, hogy regionális megközelítésben, egymásra odafigyelve, de az eltérő régiók sajátosságait, igényeit is figyelembe véve olyan eszköztárat dolgozzanak ki, amelyekkel az egyes régiók testre szabott megoldásokat kapnak, de illeszkednek az egész ország fejlesztéspolitikai koncepciójába. A másik, hogy elsősorban a megyei jogú városok valódi térségi szereplőként lépnek fel, nem csak a saját határaikon belül gondolkodnak – ismertette. Hozzátette, hogy Zalaegerszeg 2030-ig tartó fejlesztési koncepciója jó példa arra, hogy az ipar és az oktatás fejlesztésének milyen hatásai vannak a környezetére, a magasabb színvonalú kultúra és életkörülmények megteremtésében. Ez az új növekedési modell segítheti Zalaegerszeg, de az egész ország története számára is egy új fejezet megkezdését Magyarország jövőjét illetően.

Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke (Fidesz–KDNP) megjegyezte: a most induló Versenyképes Magyarország operatív program forrásainak felhasználásánál is régióban gondolkodik a megyei önkormányzat. Ebből a programból jut majd pénzhez a két zalai megyei jogú város is, és a közös gondolkodás biztosítja azt, hogy ne induljanak esetleg párhuzamosan azonos fejlesztések.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz–KDNP) felidézte, hogy a Zalaegerszeg 2030 címet viselő helyi gazdaságfejlesztési stratégiát a város közgyűlése egyhangúlag fogadta el néhány hónapja, mostanra ebből kormány-előterjesztéshez való tervezet is készült, remélve, hogy forrásokat is kap a megvalósításhoz a város. A koncepció négy célt helyez előtérbe: a járműipari tesztpályának és a harcjárműgyárnak is helyet adó északi ipari park bővítését, az ide érkező szakembereknek lakások építését, a Pannon Egyetem zalaegerszegi központjának infrastrukturális és képzési fejlesztését, valamint egy új, északi irányú út építését, amely további logisztikai beruházásokat tesz lehetővé.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) az emlékfaültetéssel is kísért eseményen azt mondta: Zalaegerszegen mindig olyan dolgokat csinálnak, amely nem megszokott, elég arra gondolni, hogy hétszáz kilométeres körzetben nincs olyan járműipari tesztpálya, mint amilyen itt épül. A januárban szokatlan gyümölcsfaültetés is annak a jelképe, hogy bármilyen mostoha is az időjárás, a tesztpályán a munkagépek akkor sem állnak le.