Látványosan nőtt tavaly a magyar gazdák jövedelme

A beruházások további élénkítéséhez a fenntarthatóságot és innovációt egyaránt szolgáló gazdálkodási szemlétre van szükség.

A magtárakba került gabona mennyisége 15 százalékkal haladja meg a tavalyit Fotó: MTI

Az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal –, de gyarapodott az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében 1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

– Az Eurostat adatai megerősítik a Takarék AgrárTrend Index által is visszaigazolt tényt, hogy

a magyar mezőgazdaság összességében ellenállónak bizonyult a koronavírus járvány okozta gazdasági válságnak. Sőt, tavaly a hazai gazdák európai mércével mérve is jól teljesítettek

– hangsúlyozta Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolati ügyvezető igazgatója. A szakember hozzátette: a jó teljesítmény azonban nem minden ágazatra igaz egyformán. A vendéglátó- és szálláshelyek bezárása negatívan érintette a mezőgazdasági termelőket, így például a víziszárnyas ágazatot. Emellett a madárinfluenza-járvány is tovább rontotta a baromfiszektor teljesítményét.

A hazai víziszárnyas ágazatot érzékenyen érintette a Covid-járvány miatt bezáró éttermek, vendéglátóhelyek forgalmának drasztikus visszaesése, valamint a fel-felbukkanó madárinfluenza
Fotó: Rosta Tibor/MTI

A Magyar Bankholding tagjaként működő Takarékbank elemzői szerint a magyarországi jó eredmény elsősorban két tényezőnek tudható be. Egyrészt a gabona- és olajos magvak, főként a tavalyi év második felében megfigyelhető, rendkívül magas árának, másrészt az Agrárminisztérium által a termelőknek nyújtott hathatós és gyors segítségnek. Mezei Dávid ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a legfőbb szántóföldi termék tartósan magas ára megdrágítja a takarmányokat is, ez pedig különösen nehéz első félévet vetít előre az állattenyésztőknek.

A Takarékbank bízik abban, hogy a gazdák a befolyó többletjövedelmet elsősorban a hatékonyság és az előállított hozzáadott értékek növelésére, illetve a feldolgozottságot segítő beruházásokra fordítják. A következő időszakban ugyanis önmagában az alacsonyabb hozzáadott értékű szántóföldi növénytermesztés eredményei nem lesznek elegendőek a magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez.

A prognózis indoklásaként Mezei Dávid három fő okot emelt ki. Egyrészt növekszik a relatíve olcsó és egyre hatékonyabban előállított gabona- és olajos magvak mennyisége a Fekete-tengeri (Ukrajna és Oroszország) övezetben. Másrészt fokozódik az EU-n belüli verseny a szántóföldi ágazatban: Romániában és Bulgáriában felfelé kúszik a területalapú támogatás egy hektárra jutó összege, míg Magyarországon a legjobb esetben is stagnál majd. Harmadrészt az EU agrárpolitikája és klímavédelmi stratégiája – az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás – egyre inkább előnyben részesíti a magas hozzáadott értékű, fenntartható és minőségi mezőgazdasági termelést.

A következő időszak során várhatóan fokozódik az EU-n belüli verseny a szántóföldi ágazatban
Fotó: MTI

A Takarékbank szakértői úgy látják, a magyar mezőgazdaság az előző időszakban is megmutatta, hogy képes alkalmazkodni a gyorsan változó piaci körülményekhez, erősödő nemzetközi versenyhez. Ehhez azonban a beruházások jelenlegi magas ütemének fenntartására és a fenntarthatóságot és innovációt egyaránt szolgáló gazdálkodási szemléletre van szükség.