A bírság a legnagyobb visszatartó erő a fogyasztóvédelemben

A pénzbírság a mulasztó kereskedők, szolgáltatók esetében a fogyasztóvédelem leghathatósabb eszköze arra, hogy kikényszerítse a vásárlói jogok érvényesítését. Tavaly jelentős összeget gyűjtött be a hatóság úgy is, hogy először figyelmeztetnek a jogsértés megszüntetésére, és csak súlyos esetben vagy ismételt mulasztáskor büntetnek.

Budapest, 2019. december 10. Egy eladó árcédulákat ragaszt a termékeire 2019. december 10-én a budapesti Szent István-bazilika előtti karácsonyi vásárban, ahol a fogyasztók biztonságát szolgáló karácsonyi ellenőrzésekről tartottak sajtótájékoztatót. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A legnagyobb visszatartó erőt jelentő szankció alkalmazása különösen indokolt a vevőket tudatosan megtévesztő vagy az életüket, egészségüket veszélyes termékek forgalmazásával kockára tevő vállalkozásokkal szemben – állapította meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Közölték: tavaly a legtöbb alkalommal árfeltüntetési hiányosságokkal, a szavatossági és jótállási szabályok nem megfelelő kezelésével, valamint a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések megsértésével összefüggő panaszügyekben járt el a fogyasztóvédelmi hatóság.

Leggyakrabban a téves árfeltüntetés miatt vagy vásárlói megtévesztés gyanújával zajlik eljárás a kereskedelemben Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az előző évben elvégzett csaknem 19 ezer ellenőrzés és több mint 25 ezer beérkezett panasz alapján tízezer hatósági eljárás indult. A szakminisztérium irányítása mellett a kormányhivatalok több mint háromezer esetben egymilliárd forintot meghaladó bírságot róttak ki a jogsértő vállalkozásokra.

Mivel

a vásárlók színvonalas, megbízható kiszolgálása közös érdek, az első alkalommal botlókat a kisebb súlyú jogsértések miatt csak figyelmeztetik a hiányosságok pótlására, ám nem ismer pardont a hatóság, ha ismételt vagy életveszélyt okozó jogsértés, a gyermekek, fiatalkorúak, idősek sérelmére elkövetett visszaélés történik.

– A hatóság a nettó árbevétel öt százalé­káig terjedő, legfeljebb 500 millió forint bírsággal torolhatja meg a szabályszegéseket – ismertették.

A teljes éves bírság viszonylatában a legtöbb szankciót a légi utasok jogainak megsértéséért szabták ki. Tipikus eset volt, hogy az egyik megbüntetett légitársaság járata a majdnem négyórás késés ellenére sem adott megfelelő tájékoztatást és nem biztosított ellátást utasainak. A koronavírus-járvány ­miatti járattörléseknél gyakran maradt el a jegyárak hét napon belüli visszatérítése, a folyamat gyakran hatvan napig vagy még hosszabb ideig tartott. Efféle mulasztásaik miatt összesen több mint 239 millió forint bírságot szabtak ki légitársaságokra 2020-ban.

A januártól megújított szabályok miatt rövidebb idő alatt pont kerülhet egy-egy eljárás végére Fotó: MTI

A kereskedelmi egységek általános fogyasztóvédelmi ellenőrzése csaknem százmillió forintnyi szankció kiszabását eredményezte. A jogsértő üzletek egyebek mellett a vásárlók megkárosítására, az eladási ár fel nem tüntetésére, a mérőeszköz hitelesítésének hiányára fizettek rá.

A minisztérium jelezte:

az átfogóan megújított szavatossági és jótállással kapcsolatos előírások betartását idén fokozottan ellenőrzik.

Tavaly összesen 51 millió forintjába került a vállalkozásoknak az ilyen jellegű szabálysértés.

Tipikus eset, amikor egészségügyi állapotfelmérésének álcázzák a marketing tevékenységet Fotó: 123RF

Az egyik céget, amely telefonon egészségügyi állapotfelmérésre hívta meg a kiszemelteket, megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt büntették meg.

A beszélgetés során ugyanis eltitkolták, hogy valódi céljuk a termékértékesítés.

A vizsgálat eredményét rá­adásul idegen nyelven, feltételes módban, homályos és érthetetlen formában osztották meg az ügyfelekkel, ezzel késztetve őket vásárlásra. A hatóság tízmillió forintos bírsággal igyekezett elvenni a többszörösen jogsértő cég kedvét a további visszaélésektől.