Game over: adót fizetnek a digitális óriáscégek is

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat. A magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte – erről beszélt lapunknak a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára. Izer Norbert közölte: a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, adózniuk kell itthon. A videójátékokból ismert fordulattal élve úgy fogalmazott: számukra ez ügyben game over.

Jakubász Tamás
2021. 02. 24. 6:11
(FILES) This file photo taken on October 23, 2019 shows a Facebook employee walking past a sign displaying the "like" sign at Facebook's corporate headquarters campus in Menlo Park, California. - Facebook was branded "arrogant" and "unconscionable" for banning Australian users from sharing news on February 18, 2021, as its defiant response to government regulation inadvertently crippled the pages of several emergency services. (Photo by Josh Edelson / AFP) Fotó: JOSH EDELSON
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Egyre több államban merül fel annak igénye, hogy törvényi keretek közé szorítsák a különféle technológiai óriás­vállalatok, internetes konglomerátumok működését. Az állami ellenőrzés, az alapjogok érvényre juttatása és a médiapiac viszonyainak rendezése a nemzetközi szolgáltatók, a közösségi oldalak esetében is egyre erősödő társadalmi igény. De hogyan állunk az úgynevezett techóriások megadóztatásával?

– Ha röviden akarnék fogalmazni, annyit mondhatnék: idehaza elég jól. Persze a kérdés több ok miatt sem intézhető el pár szóval.

Mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy a nemzetközi közösségnek eddig nem sikerült az, ami Magyarországnak igen.

Nevezetesen egy, a jog próbáját is kiálló adószabályrendszer megalkotása.

– Zátonyra futottak a nemzetközi kezdeményezések?

– Tulajdonképpen igen. Az Európai Bizottság 2018-ban készített a témában egy forgalmi jellegű, bevételalapú különadó bevezetéséről szóló javaslatot. Meg is indult a technikai részletek kidolgozása, de az irányelv véglegesítése 2019 közepén elakadt. A folyamat felfüggesztésében egyebek mellett közrejátszott néhány tagállam erős ellenállása is. Eközben a társadalmi és politikai nyomás hatására több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek az elvérző EU-s javaslatra épülő különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették – részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, mert az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás.

– Ehhez képest mi a helyzet itthon?

– A reklámadóról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a magyar parlament. A szabályok értelmében adóköteles – többek között – az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót a reklám közzétevőjének kell megfizetnie, vagyis annak a személynek vagy szervezetnek, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A reklámadó passzusai 2017-ben megváltoztak, a módosítás lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal hárommilliárd forint vélelmezett adót állapítson meg azon közzétevő terhére, amelyik nem nyújtott be adóbevallást. Emellett többször ismételhető és egyre emelkedő mulasztási bírságot is kiszabhat a hivatal azokra a reklámközzétevőkre, amelyek nem teljesítik az egyik legfontosabb kötelezettségüket, azaz nem jelentkeznek be a hatósághoz.

Fotó: Magyar Nemzet

– Nem ez utóbbi pont körül forgott az úgynevezett Google-ügy?

– De igen. A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki. Egymilliárd forint a megállapítható legnagyobb összeg. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon támadta meg a határozatokat, az ítélkező fórum pedig 2018 közepén úgy döntött, hogy az uniós jog értelmezését kéri az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Az uniós testület 2020 tavaszán hozta meg határozatát, megállapítva, hogy magyar a reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya összhangban van az uniós joggal, s az sem jogsértő, hogy az adóhatóság nagy összegű bírsággal büntetheti a mulasztókat. Sőt, utóbbi kapcsán az uniós bíróság rögzítette:

a kellően nagy bírság alkalmas lehet arra, hogy visszatartsa a reklámszolgáltatókat attól, hogy megsértsék kötelezettségüket.

Így a szankció azt garantálhatja, hogy az állam hozzájuthasson a bevételhez, vagyis az érintettek ne húzhassák ki magukat a teherviselés alól. Egyedül a bírság kiszámításának módjáról mondott a luxem­bourgi testület negatív véleményt. Fontos pont az is: az uniós bíróság egyértelműnek vette, hogy a Google alanya a reklámadónak, ugyanis a techcég ezt a körülményt is vitatta.

– Tehát a Google-nek fizetnie kell a magyar reklámadót?

– A korábbi időszakra nézve igen, fizetnie kell. Jelenleg e kötelezettség nem áll fenn, a gazdasági növekedést elősegítendő az a döntés született, hogy 2022 végéig nulla százalék az adó kulcsa.

A lényeg azonban valóban az, hogy más, nagy világcégekhez hasonlóan a Google is alanya a magyar adónak, be kellett volna jelentkeznie, s fizetnie kellett volna a reklámadót éppúgy, ahogyan azt a piac többi, Magyarországon letelepedett szereplője meg is tette.

– Úgy fogalmazott: más, nagy világcégekhez hasonlóan. Tehát például a TikToknak, a YouTube-nak, a Facebooknak vagy más reklámközzétevőnek is adóznia kell Magyarországon?

– Valójában a cégnevek nem számítanak. Teljesen mindegy, melyik nemzetközi vállalkozásról van szó, egyiknek sincs döntési lehetősége. Ha a feltételek fennállnak, akkor adóznia kell Magyarországon, s ez nem azon múlik, hogy mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg. Jelenleg a magyar reklámadó az egyetlen olyan közteher az Európai Unióban, amelyről bíróság mondta ki, hogy az uniós joggal összhangban adóztatja meg a digitális cégeket. Így a magyar reklámadó az első olyan közteher az EU-ban, mely maximális jogi garanciák mellett vonja be a közteherviselésbe a techóriásokat úgy, hogy azok még csak ideiglenesen sem mentesülhetnek az adóbefizetés alól. A techóriásoknak tehát adózniuk kell itthon. A jogvita természetesen távol áll a játéktól, de a jelenlegi helyzetet talán

a legjobban az a kifejezés mutatja meg: game over.

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.