Korai még a márciusi fagyok miatt temetni az idei barackszezont

Az elmúlt időszak fagyos időjárása érdemben még nem károsította a gyümölcsfákat. A klasszikus tavaszi fagyok elsősorban áprilisban és májusban okozhatnak jelentős károkat, a tavalyi gyenge termés miatt ráadásul sok virágrügy van a fákon. A várható termésről a szakmai szervezetek szerint leghamarabb csak májusban lehet objektív becslést készíteni.

xxx Fotó: Czímer Tamás Forrás: Heves Megyei Hírlap

Nincs köze a februári és a márciusi lehűlési hullámok okozta fagyos időjárásnak a klasszikus tavaszi fagyokhoz, amelyek elsősorban áprilisban és májusban okoznak komoly károkat az ültetvényeken, főleg a barack termésmennyiségét megtizedelve – figyelmeztetett a FruitVeb. A Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kiemelte:

a téli fagyok ellen védekezni érdemben nem lehet és nem is lenne gazdaságos, mivel számottevő kárt ritkábban okoznak.

A kisebb károsodás azzal is magyarázható, hogy a gyümölcsfák ilyenkor még az úgynevezett nyugalmi állapotban vannak és a hideg hatásaival szemben sokkal ellenállóbbak.

Az elmúlt napokban tapasztalt fagyok jellegüket tekintve tehát téli fagynak minősülnek.

A terméktanács felidézte: a február közepi fagyoknál a kajszi- és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a rügyduzzadás, rügypattanás állapotában volt, más gyümölcsfajok pedig lényegében még a nyugalmi állapotukban. Ezért virágrügykárok csak a kajszibarackban és az őszibarackban alakultak ki, más gyümölcsfajok érdemben nem sérültek. A következő hullámban, a március második hetében bekövetkezett fagyok során a kajszi- és az őszibarack nem egy helyen a zárt bimbós és a fehér bimbós közötti állapotban voltak, amelyet öt-tizennégy nap múlva követ a virágzás – mutatott rá a FruitVeb.

A fagyos március még nem okoz akkora kárt, hogy idén is kevés barack teremjen

Fotó: Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap

Bizonyos korán virágzó kajszifajtáknál és jellemzően csak a nagyon korai termőhelyeken, vagyis a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon már elkezdődött a virágok kinyílása. A többi gyümölcsfaj – mint az alma, a körte, a meggy, a cseresznye, a szilva – ugyanakkor még a rügyduzzadás és rügypattanás vagy az azt követő, de nagyon kezdeti és kevésbé érzékeny fenológiai stádiumok valamelyikében van.

A márciusi és a februári fagyhullámokat követő kajszi- és őszibarackrügy-vizsgálat azt mutatta, hogy nagy mennyiségű virágrügy van a gyümölcsfákon, nagy a rügysűrűség. Ezt a tavalyi gyenge termés okozhatja, a fák ugyanis kipihenték magukat.

Ilyen bőségesnek ígérkező virágzásnál pedig a virágok 10-25 százalékának kötődése is elegendő egy teljes terméshez.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos nagyon korán virágzó, fagyérzékeny kajszi- és őszibarackfajtáknál megjelenhetett jelentősebb virágrügykár, ugyanakkor

a következő időszak időjárásától függően még ezek a fajták is hozhatnak akár teljes termést.

A FruitVeb arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyon korai fajták a termelés mindössze egy szegmensét adják, és az ezeken az ültetvényeken bekövetkezett esetleges károk nem jellemzők a teljes kajszi- vagy őszibarack-termőterületre.

A többi gyümölcsfajtánál egyelőre nincs vagy csak nagyon elenyésző a fagyok miatt bekövetkezett rügykárosodás, a fák többségét még nyugalmi állapotban érte a lehűlés.

A szakmaközi szervezet arra figyelmeztetett, hogy

márciusban még szakmailag megalapozatlan és felelőtlen megbecsülni a várható termést,

erre legkorábban májusban van lehetőség.

Egyedülálló a jégkármérséklő rendszerünk

Az országos jégkármérséklő rendszer 2018-as indulását követően jelentősen csökkent azoknak a területeknek a nagysága, ahonnan jégeső okozta károkat jelentettek be a gazdálkodók – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektár területről jelentettek jégkárt, míg 2017-ben, a rendszer indulását megelőző évben 72 ezer hektár volt érintett. A jégesőkárok ellen egyedül Magyarország védekezik országos szinten Európában. A rendszer – amely nemcsak az agráriumot, hanem a lakosság ingatlanjait, ingóságait is védi – fenntartása nem igényel plusz gazdálkodói befizetést, működése a mezőgazdasági kárenyhítési alapból történik.