„A GDP-arányos államadósság a múlt év végi 80,4 százalékról ez év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet, megfelelve az Alaptörvény előírásainak” – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Növekedés.hu portálnak adott interjúban. Kovács Árpád kiemelte: a beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben Magyarország visszatérhet ahhoz a makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatók, és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladja a növekedés.
„A költségvetési törvény most folyamatban lévő módosítását egyrészt a 2020-ban megváltozott körülmények, másrészt az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, harmadrészt az EU 2021–2027 közötti költségvetési kereteinek változásai tették szükségessé”
– közölte a tanács elnöke. „A törvénymódosítás a hiánycélt elsősorban azért emeli a GDP 2,9 százalékáról 7,5 százalékára, hogy a kormánynak (a belső átcsoportosításokon túl) mozgásteret adjon az egészségvédelmi és a gazdaság újraindítási intézkedések számára” – húzta alá Kovács Árpád. Felidézte azt is, hogy a törvényjavaslat idénre a korábban alapul vett 4,8 százalékos helyett kisebb, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Fotó: Kallus György
A KT elnöke elmondta, hogy a növekedésre a legnagyobb kockázat a járvány lefutásának a bizonytalansága. Kérdés szerinte, hogy mikor lehet itthon és az ország gazdasági partnereinél feloldani a korlátozásokat, vagyis a gazdaság, benne a nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalkozások, főként a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatások mikor tudnak talpra állni, és ehhez mekkora költségvetési injekcióra lesz még szükség.
„Ha a második negyedévben a növekedés valóban tíz százalék felett lesz, és az újraindítás határozott, trendszerű eredményei mutatkoznak, akkor a kockázatok minden bizonnyal kezelhetők lesznek”
– vélekedett a pénzügyi szakember. Kiemelte azt is, hogy amennyiben a gazdasági feltételek kedvezően alakulnak, a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentésre lesz szükség.
Kovács Árpád elmondta, hogy idén az uniós programok bevételei 2159 milliárd forintot, míg ezek kiadásai 2933 milliárd forintot tesznek ki, vagyis még mindig folytatódik a magyar költségvetésből történő megelőlegezés, ami a későbbi években – minden bizonnyal – visszatérül. „A magyar hozzájárulás az EU költségvetéséhez idén 164,9 milliárd forinttal emelkedik, egyrészt a korábbi évek a vártnál magasabb gazdasági növekedéséből, másrészt a brexit miatt keletkező többletbefizetési kötelezettségből eredően” – fejtette ki a KT elnöke.
