A koronavírus-járvány és az abból következő válság új finanszírozási lehetőségek létrehozására kényszerítette az Európai Uniót. Ezért a 2021 és 2027 közötti fejlesztési ciklus rendhagyó, mert a hagyományos támogatási rendszer kiegészült: létrejött a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF). Ennek a pénzügyi kerete 672,5 milliárd euró, azaz mintegy 235 ezermilliárd forint. Ebből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel. Érdekesség, hogy az eszköz keretét részben kölcsönből fedezi az Európai Unió, ez pedig eddig példátlan megoldás a közösség történetében. Ez azonban nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy szintén hitelként használják fel a teljes összeget.
Az RRF keretéből Magyarországnak 16,8 milliárd euró, tehát csaknem 5900 milliárd forint jut. Ebből hazánk több mint 2510 milliárd forintot vissza nem térítendő forrásként, míg több mint 3380 milliárd forintot hitelként költhet el.
Miután a támogatás kifejezetten a járvány miatt jött létre, ezért a pénzt olyan célokra lehet felhasználni, melyekkel kezelhetők a válság rendkívül nagy mértékű gazdasági és társadalmi következményei. Ezért az összeget az unió gyorsabban és célzottan kívánja felhasználni. Így amíg a kohéziós források elköltésére hét plusz három év áll rendelkezésre, az RRF forrásainak maximum öt éven belül célt kell érniük. Ez esetben a kedvezményezett maga a tagállam. Szintén újdonság, hogy a támogatási forma messzemenően eredményorientált. Tehát nem számlákkal kell igazolni, hogy az adott program megvalósult, hanem kizárólag az eredmények teljesülése számít.
Célkitűzések
A magyar tervezet kilenc pontot jelöl meg a keret lehívásához. Az első a demográfia és a köznevelés területe. A cél a gyermekvállalási kedv és a hazai lakosságszám növelése az ezt elősegítő család-, adó- és egészségpolitikai eszközökkel. Idetartozik a fiatal generációk XXI. századi követelményeknek megfelelő, nemzeti alapokon álló, minőségi oktatásának biztosítása.
A következő pont az egyetemek megújítása. Ebbe tartozik a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszerek, valamint az ehhez kapcsolódó szakképzés korszerűsítése. A cél az, hogy a magyar egyetemek Európa legmagasabb színvonalú oktatási, tudományos, innovációs és kulturális központjaivá, a helyi közösség, a gazdaság- és kutatásfejlesztés motorjává váljanak. A harmadik terület a települések és régiók felzárkóztatását öleli fel. Ez teljes körű fejlesztési beruházásokat jelent, beleértve a munka és a tanulás lehetőségeinek a bővítését. Jut pénz a vízgazdálkodásra is, amely kulcsterület. Védeni kell a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket, megújításra szorul a vízgazdálkodás, melynek erősíteni kell a versenyképességét és jövedelemtermelő képességét. Egyúttal ellensúlyozni kell a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatásait.
