Gigászi összegről tárgyal Orbán Viktor Brüsszelben

Orbán Viktor miniszterelnök ma Brüsszelben egyeztet Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A felek az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi terv keretének a magyarországi felhasználásáról tárgyalnak. A pénzt olyan célokra lehet elkölteni, melyekkel kezelhetők a válság rendkívül nagymértékű gazdasági és társadalmi következményei.

A magyar helyreállítási és alkalmazkodási tervről tárgyal ma Orbán Viktor Brüsszelben. A miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének az egyeztetésére a késő délutáni órákban kerül sor

– számolt be róla tegnap az Európai Bizottság. A testület tájékoztatóján elhangzott, hogy a vezetők a teljes terjedelmében múlt héten nyilvánosságra hozott magyar dokumentumot veszik górcső alá, ám orientációs egyeztetésről lévén szó arról a brüsszeli testület nem most von le döntő következtetéseket. Az EB vezető szóvivője nem kívánt részleteket elárulni arról, hogy Von der Leyen elnök pontosan a terv mely részeiről beszél a miniszterelnökkel, illetve hogy van-e olyan elem, melyet az Európai Bizottság „ránézésre” a konzultáció során kifogásolhatónak talál. A nemzeti tervek benyújtásának a határideje április 30., de inkább iránymutató dátumról van szó. Az EB tegnap azzal kapcsolatosan sem bocsátkozott találgatásokba, hogy melyik tagállamok tudják tartani a hó végi célt.

Brüsszel, 2020. július 17. Az Európai Unió maratoni csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői a koronavírus-járvány utáni helyreállítást tárgyalták
Fotó: MTI/EPA/Reuters/Francois Lenoir

Emlékezetes, az Európai Unió tagállamai tavaly nyáron állapodtak meg egy óriási, mintegy 1800 milliárd eurós csomagról, amely a hétéves keretköltségvetésből, valamint egy 750 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapból áll össze. Utóbbihoz az Európai Bizottság a pénzpiacokon vesz majd fel hitelt, ebből az EU-országok beruházásait, járvány utáni reformjait, az egészségügy- és kutatás-fejlesztést fogják támogatni – szigorúan meghatározott szempontok alapján. Kitétel többek között, hogy az uniós források harminchét százalékát kötelezően zöldcélokra, húsz százalékát pedig a digitális átállásra kell fordítani. A kormányoknak arra is kiemelt figyelemmel kell lenniük, hogy a szociális és regionális partnerekkel, önkormányzatokkal konzultáljanak a járvány utáni helyreállítás módjáról.

A több mint négyszáz oldalas magyar tervezetet (Helyreállítási és ellenálló-képességi terv, HET) múlt héten hozták nyilvánosságra: e szerint

hazánk történelmi, közel 5800 milliárd forintos programot szándékozik megvalósítani, amely összesen kilenc komponensből áll.

Látványos, hogy a zöldcélok tekintetében például jóval meghaladjuk az uniós célt: a források összesen ötvenegy százaléka (!) kerülhet felhasználásra klímavédelmi szempontok alapján. Noha a nemzeti tervekről az Európai Bizottság mond előzetes véleményt, azokat a tagállami miniszterekből álló uniós tanács fogadja majd el feltehetőleg nyáron. Az első kifizetések az év második felében várhatók.

Átfogó fejlesztések kilenc célterületen

A magyar tervezet kilenc pontot jelöl meg a helyreállítási alap keretének a lehívásához. A területek közé tartozik a demográfia és a köznevelés, az egyetemek megújítása, a települések és régiók felzárkóztatása, a vízgazdálkodás, a fenntartható és zöldközlekedés kialakítása, az energetika, a körforgásos gazdaság megteremtése, a digitalizáció fejlesztése, valamint az egészségügy. Korábban megírtuk: az alap forrásainak maximum öt éven belül célt kell érniük. Ez esetben a kedvezményezett maga a tagállam. Szintén újdonság, hogy a támogatási forma messzemenően eredményorientált. Tehát nem számlákkal kell igazolni, hogy az adott program megvalósult, hanem kizárólag az eredmények teljesülése számít. (KG)