Tételesen cáfolja a Népszava cikkének állításait a Pénzügyminisztérium

Az idei költségvetés módosításáról közölt minden szakmaiságot nélkülöző cikket a Népszava.

Ma már a gazdaság újraindítása lett kiemelkedően fontos. Amikor viszont újra érdemben növekszik majd a gazdaság, akkor a korábbi, fegyelmezett költségvetési politikához is vissza kell térni Fotó: Havran Zoltán

Ismét ferdít a Népszava: a 2021-es költségvetés módosításáról adott közre egy szakmaiságot nélkülöző cikket – olvasható a Pénzügyminisztérium Facebook-bejegyzésében. Az írásban megjelenő állításokat Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára tételesen cáfolta.

Fotó: Facebook

Az újságíró többek között azt állítja, hogy „a Költségvetési Tanács a nemrég nyilvánosságra hozott hivatalos véleményében felszólította kormányt, hogy ne trükközzön a hiányszámmal, hanem azt pontosan mutassa be a törvényhozásnak, ám láthatóan a KT szokatlan dörgedelemének eddig semmi foganatja nem volt”.

A valóság ezzel szemben az, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban a kormány a Költségvetési Tanács javaslatait a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vette, mind a normaszövegben, mind az indokolásban történtek ennek érdekében érdemi módosítások, reakciók. Az újságíró ezt gyaníthatóan már nem olvasta el.

A cikk azt is nehezményezi, hogy „a kormány úgy emelné meg a hiányt 2400 milliárd forinttal, hogy nem árulja el, mire fordítaná a pénz java részét”. Ez újabb hamis állítás – figyelmeztet Banai Péter Benő. Az általános indokolásban a kormány részletesen, táblázatos formában bemutatja az eredeti 2,9 százalékos hiánycél és a várható 7,5 százalékos hiány közti eltéréseket.

Szintén a szerző tájékozatlanságára utal, hogy hiányolja a törvényjavaslatból, hogy egyes beruházásokat „ki, hol és mennyiből épít”. A valóság az, hogy a főbb szakpolitikai célokról a költségvetési törvény fejezeti kötetében található leírás. A költségvetési előirányzatok kezelői szerződnek a feladatok elvégzésére. Arról nem a költségvetési törvénynek, vagy a költségvetési törvény módosításának kell szólnia, hogy milyen szerződéses kötelmekbe lépnek bele az előirányzatok kezelői. A költségvetés arról szól, hogy a szerződésre jogosultaknak mennyi forrása van erre a feladatra.

A cikk végén aztán saját magával is ellentmondásba kerül a szerző. Kifejti, hogy „a Költségvetési Tanács kérésére az indoklásban a kormány elárulta, hogy mire is kell neki plusz 2400 milliárd forint egy része”. Eközben az írás elején még azt állította, hogy „a Költségvetési Tanács kérésének semmi foganatja nem volt”.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mekkora kárt okoznak az ehhez hasonló, ellenőrizetlen és szakmailag kifogásolható „hírek” – írja az államtitkár. Nem azért, mert kritikus tartalmakat tesznek közzé, hanem azért, mert ebben a formában teljesen kontrollálatlanul terjedhetnek az álhírek, míg a cáfolatok, helyreigazítások a legtöbb esetben nem jutnak el a félretájékoztatott olvasók egészéhez. A költségvetés módosítására azért van szükség, hogy az egészségügy fejlesztésén túl, a Gazdaság-újraindítási akcióterv segítségével mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni – világít rá Banai Péter Benő.