Ismét ferdít a Népszava: a 2021-es költségvetés módosításáról adott közre egy szakmaiságot nélkülöző cikket – olvasható a Pénzügyminisztérium Facebook-bejegyzésében. Az írásban megjelenő állításokat Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára tételesen cáfolta.
Az újságíró többek között azt állítja, hogy „a Költségvetési Tanács a nemrég nyilvánosságra hozott hivatalos véleményében felszólította kormányt, hogy ne trükközzön a hiányszámmal, hanem azt pontosan mutassa be a törvényhozásnak, ám láthatóan a KT szokatlan dörgedelemének eddig semmi foganatja nem volt”.
A valóság ezzel szemben az, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban a kormány a Költségvetési Tanács javaslatait a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vette, mind a normaszövegben, mind az indokolásban történtek ennek érdekében érdemi módosítások, reakciók. Az újságíró ezt gyaníthatóan már nem olvasta el.
A cikk azt is nehezményezi, hogy „a kormány úgy emelné meg a hiányt 2400 milliárd forinttal, hogy nem árulja el, mire fordítaná a pénz java részét”. Ez újabb hamis állítás – figyelmeztet Banai Péter Benő. Az általános indokolásban a kormány részletesen, táblázatos formában bemutatja az eredeti 2,9 százalékos hiánycél és a várható 7,5 százalékos hiány közti eltéréseket.
Szintén a szerző tájékozatlanságára utal, hogy hiányolja a törvényjavaslatból, hogy egyes beruházásokat „ki, hol és mennyiből épít”. A valóság az, hogy a főbb szakpolitikai célokról a költségvetési törvény fejezeti kötetében található leírás. A költségvetési előirányzatok kezelői szerződnek a feladatok elvégzésére. Arról nem a költségvetési törvénynek, vagy a költségvetési törvény módosításának kell szólnia, hogy milyen szerződéses kötelmekbe lépnek bele az előirányzatok kezelői. A költségvetés arról szól, hogy a szerződésre jogosultaknak mennyi forrása van erre a feladatra.
A cikk végén aztán saját magával is ellentmondásba kerül a szerző. Kifejti, hogy „a Költségvetési Tanács kérésére az indoklásban a kormány elárulta, hogy mire is kell neki plusz 2400 milliárd forint egy része”. Eközben az írás elején még azt állította, hogy „a Költségvetési Tanács kérésének semmi foganatja nem volt”.
