Az idén Európa számos borvidékét szélsőséges időjárás sújtotta, Magyarországon is vegyes a kép: országosan jó, de nem kiemelkedő termésmennyiségre számítanak a termelők, de egyes régiók – mint a Kunság – jelentős, húsz-harminc százalékos terméskiesést is elszenvedhetnek az aszály miatt. Az évjárat így kiegyensúlyozott, de regionálisan eltérő képet mutat. A részletekről Varga Mátét, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi ügyekért felelős alelnökét, a móri Varga és Fia Pincészet tulajdonosát kérdezte a Magyar Nemzet.
A fürtszám rendben van
Varga Máté elmondta, hogy a szüret mindig a csabagyöngyével kezdődik, és az észak-magyarországi területeken, Tokajban fog véget érni az aszúszemekkel, majd késő ősszel. Kiemelte: az idei szezon jobb termést hozott a termelőknek, mint a tavalyi, mert nem volt akkora hőségnapok száma. A szőlő minősége is jó, de ezt nagymértékben befolyásolja az ültetvény kitettsége, a csapadék mennyisége és annak időbeli és területi eloszlása. A csapadék mennyisége az év ezen időszakára vonatkoztatva a legtöbb helyen átlagosnak mondható, de volt két aszályos időszak, júniusban és augusztusban – szinte mint az utóbbi években mindig, a csapadékeloszlással van a probléma. Az aszályos időszakot az idősebb ültetvények jobban viselik – magyarázta. A szakember elmondta, hogy a fürtszám rendben van, de sok, jellemzően fiatal ültetvényben a bogyók apróbbak, kevesebb a létartalom, és emiatt sok területen kisebb a mennyiség, mint a múlt évben. A növényvédelem nem okozott extra kihívásokat, nem volt sem lisztharmat, sem peronoszpóra járvány. Az aranyszínű sárgaság betegség megállítása jelent komoly szakmai kihívást, illetve egyes fás betegségek, ezekre ugyanis egyelőre nincsen megoldás – tette hozzá. A szőlő aranyszínű sárgasága betegséget 2006-ban észlelték először Magyarországon, úgynevezett fitoplazma okozza, amelynek az amerikai szőlőkabóca a hordozója.
Az aszály és a hőség
Aki részt vett szüretben vagy szüretelt valaha is, tudja, hogy a gazdák mindig mérik a frissen préselt must cukorfokát. Ez ma már nem sorsdöntő szempont, Varga Máté úgy fogalmazott, már nem kell 20-21 fokot elérni a mustnak, mert a mai, alacsonyabb alkoholtartalmú borok készítéséhez elegendő a kicsit alacsonyabb mustfok is, ebből az alapanyagból is elkészül a 11-12 térfogatszázalékos alkoholtartalmú bor. A termelőknek a savakra és a pH értékre kell inkább figyelni – hívta fel a figyelmet. Varga Máté azt mondja, a borászok és szőlészek talpraesett emberek, tudják, miként óvhatják meg a termést, mik azok a szakmai fogások, amelyek segítenek a lehető legjobb minőség elérésében. Egyrészt ide tartozik a korábbi szüret, nem lehet megvárni a nyár végét vagy az őszt, akkor kell leszedni a szőlőt, amikor az a készítendő bortípusnak a legjobban megfelel, jellemzően technológiai érettségben.
Hosszabb távú megoldás pedig az, hogy teljesen más szemléletben kell a telepítést végezni. Ma már nem úgy gondolkodnak a termelők, mint a nagyapáik, hogy a legnaposabb dűlőkben kell ültetni, hanem azokat a termőhelyeket keresik, amelyek hűvösebbek, és ahol jobb a talajok vízháztartása, sok esetben a mélyebben fekvő, korábban fagyzugos területek is szóba jöhetnek.
A Móri borvidéken is azok már a legjobb dűlők amelyeket nem tűz olyan erősen a nap. A forróság ugyanis elindít egy kényszerérést, a szőlő héja megéghet, a szemekben nem úgy alakulnak az aromaanyagok, más lesz a frissesség, mint enyhébb, kevésbé forró nyár idején. A naptól úgy is óvják a szőlőt, hogy nem vágják olyan keskenyre a lombfalat, nagyobb lombozatot hagynak, hogy árnyékoljon. De ez nem minden fajtánál jelent megoldást – magyarázta a szakember.
