Saját lakásra vágynak a magyarok

– Egyes felmérések szerint a fővárosi kerületek szintjén évente százhúsz-százötvenmillió forint veszteséget jelentenek csak a bérlők által felhalmozott és ki nem fizetett tartozások. Magyarországon az emberek többsége saját tulajdonú ingatlanra vágyik és azért hajlandó áldozatot is vállalni – mondta lapunknak a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza. Szakáli István Loránd beszélt arról is, hogy milyen következményekkel járna a családtámogatási és otthonteremtési modell átalakítása.

Forrás: PEXELS

– Nemzetközi összevetésben is kiemelt mértékben támogatja a kormány a családokat. A baloldali pártok elképzeléseiből kiderül, hogy kormányra kerülve megváltoztatnák a jelenlegi rendszert. Ez milyen következményekkel járna?

– Az érvényben lévő családtámogatási rendszer átalakításáról szóló eddig ismertté vált baloldali programok ellentmondásosak. A pártok többsége a családi adókedvezmény bizonyos korrekciók („igazságosabbá tétel”) melletti megőrzéséről ír, egyedül a Párbeszéd alapjövedelmet ígérő elképzelése számol a jelenlegi rendszer felszámolásával. A Momentum úgy nyúlna a rendszerhez, hogy az adókedvezmény mértéke ne függjön a gyerekszámtól, a DK pedig az átlagbér kétszerese alatt tenné lehetővé a kedvezmény igénybevételét.

– Ellenben a programok mindegyikében szerepel a családi pótlék emelésének és értékállóvá tételének terve.

– A családtámogatási rendszeren belül a családi pótlék emelése egyértelműen a segélyezési logika irányába tett lépésnek tekinthető, szemben a munkavégzésre alapuló logikával.

A 2010-et követően kialakított rendszer lényege, hogy a demográfiai fordulaton túl a munkaalapú társadalom kialakulását is támogatja.

A nagyvonalú családi adókedvezményt azok tudják igénybe venni, akiknek van adózott jövedelmük. Amikor ezt a rendszert bírálat éri, nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt tíz évben a foglalkoztatás csaknem húsz százalékponttal emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta a 2019-es évben 3,3 százalékra (ez gyakorlatilag a teljes foglalkoztatást jelenti) csökkent. Tehát olyan helyzet állt elő, hogy aki dolgozni akar, az tud, és jó eséllyel élhet is a családi adókedvezménnyel. Ráadásul az olyan alacsonyabb jövedelmek vagy több gyerek esetén, amikor az érvényesíthető kedvezmény összege meghaladja az összevont adóalapot, a kedvezmény a járulékok terhére is igénybe vehető.

Szakáli István Loránd: A baloldal ígéretei betarthatatlanok
Fotó: Éberling András

– A demográfiai fordulatot azonban nem könnyű elérni. Itt látszanak eredmények?

– Mára kialakult egy jól működő, több elemből álló családtámogatási modell. Idetartozik az otthonteremtési kedvezmény, a nagycsaládosok támogatott autóvásárlása vagy éppen a négy vagy több gyereket nevelő anyák adómentessége. A rendszer támogatja a több gyermek vállalását és a munkavégzést is.

Ennek a pozitív jelei a termékenységi ráta fokozatos növekedésében (2010-ben 1,25 százalék, 2019-ben 1,55 százalék) is tetten érhetők.

Egy rendkívül érzékeny és pozitív hatásait hosszabb távon kifejtő rendszerről beszélünk. Bármilyen korlátozó beavatkozás azonnal növelné a bizonytalanságot, ez pedig negatív hatást gyakorolhatna a gyermekvállalási hajlandóságra.

– Kormányváltás esetén nagy eséllyel a jelenlegi otthonteremtési program is lezárulna. A baloldal pártjai a bérlakásokban látják az otthonteremtés megoldását. Erről mi a véleménye?

– Ahogy említettem, a kormány otthonteremtési programja a családpolitika körébe tartozik, és a fiatal, gyermeket vállaló családok saját tulajdonú lakáshoz jutását támogatja. A program 2015 júliusában indult és rendkívül dinamizáló hatással volt az új lakások építésére. Míg 2015-ben csak 7612, addig 2020-ban már 28 208 új lakás épült. Ez lendületet adott az építőiparnak, az ingatlan- és a hitelpiacnak is. Az otthonteremtési program felfüggesztésének, esetleges lezárásának komoly gazdasági, másrészről lélektani hatásai lennének.

Ennek oka, hogy a magyarok – ­eltérően a tőlünk nyugatabbra élő országok lakosságától, nem is beszélve az Egyesült Államokról – a legfontosabb, akár az identitást is meghatározó elemként tekintenek a saját tulajdonú ingatlanra.

– A baloldal a kampányok során mégis folyamatosan azt ígéri, hogy bővíti az önkormányzati bérlakásállományt.

– Ez legtöbbször betarthatatlan ígéret marad, mivel annak kialakítása, fenntartása, folyamatos felújításának biztosítása drága és veszteséges. Ebből következik, hogy fenntarthatatlan. Egyes felmérések szerint a fővárosi kerületek szintjén évente százhúsz-százötvenmillió forint veszteséget jelentenek csak a bérlők által felhalmozott és ki nem fizetett tartozások. Magyarországon az emberek többsége saját tulajdonú ingatlanra vágyik és azért hajlandó áldozatot is vállalni. Az állam pedig akkor cselekszik helyesen, ha a fiatalok ezen törekvéseit a munkahelyek, a foglalkoztatás támogatásán és reális, vállalható terhet jelentő hitelkonstrukciók kialakításán keresztül segíti.

(Szakáli István Lóránd korábban az adórendszerről és az euró bevezetésének kérdéséről, valamint a baloldal alapjövedelmet és ingyenes energiafogyasztást ígérő elképzeléseiről is beszélt a Magyar Nemzetről.)