Hamis ígéret az alapjövedelem

– A feltétel nélkül járó alapjövedelem javaslatáról elmondható, hogy annak megvalósítása egy társadalmi szintű emberkísérlet volna, mert azt korábban egy adott ország szintjén sehol nem próbálták ki. Ahol korlátozott körben megvizsgálták a hatását, ott sem igazolta a pozitív várakozásokat – nyilatkozta lapunknak a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza. Szakáli István Loránd beszélt arról is, hogy milyen hibás feltételezésen alapul a DK ingyenes lakossági energiafogyasztásról szóló ígérete.

2021. 05. 21. 6:44
Budapest, 2016. szeptember 10. Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindezekből következik, hogy a működtetése nemcsak nem hatékony és pazarló, hanem gazdaságinövekedés-ellenes is. Egyrészt a munkavállalókat nem ösztönzi munkavégzésre, másrészt a magas adók miatt a vállalkozásokat nem serkenti új befektetésekre, beruházásokra, harmadrészt a rendezett munkajogi viszonyok ellen hat, és nem segíti a gazdaság fehéredését.

– A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy bizonyos fogyasztási szint alatt ingyenes lenne a lakossági energiafogyasztás. Ez azt jelentené, hogy véget érne az általános rezsicsökkentés politikája?

– A rezsicsökkentés politikájának köszönhetően napjainkban Magyarországon a legalacsonyabbak a lakossági villamosenergia- és gázárak. A DK javaslatának lényege, hogy a jelenlegi egységes tarifarendszer helyett progresszív, a lakossági fogyasztókat három csoportba soroló rendszert hozzon létre, és egy úgynevezett közműminimum alatt nem kellene fizetni az energiáért. A javaslat tulajdonképpen egy szociális szempontokat hangsúlyozó alapjövedelem típusú elképzelés, ami ugyanakkor a luxusfogyasztást is szankcionálni kívánja. Az ötlet azonban arra a hibás feltételezésre épül, amely szerint a háztartások jövedelem-színvonala és az általuk elfogyasztott energia mennyisége és szerkezete tökéletesen megfeleltethetők egymással. Ezzel szemben a valóság az, hogy a legszegényebb háztartások körében a legnagyobb azok aránya, akik nem gázzal vagy árammal fűtenek, hanem nem hatósági áras fával vagy szénnel. A leggazdagabbaknak pedig jellem­zően kiemelkedően energiahatékony ingatlanjuk és eszközeik vannak, így fogyasztásuk nem szükségképpen kiugró.

Ebből következik, hogy a rendszer nem azokat jutalmazná, akik anyagi szempontból rászorulnának, és nem is azokat szankcionálná, akiket a luxusfogyasztás okán (például medence fűtése) büntetni szándékozik.

– Kik lennének a kárvallottjai ennek az elképzelésnek?

– Az energiafogyasztás mértékét elsősorban nem a háztartások jövedelme, hanem az abban élők száma és az infrastruktúra energiahatékonysága határozza meg. Ezért az intézkedés valódi kárvallottjai az alacsonyabb energiahatékonyságú ingatlanokban élő, kevésbé korszerű eszközöket használó középosztálybeliek és azon belül az értelemszerűen több energiát használó nagycsaládosok lennének.

Végeredményben a javaslat egy szociális szempontok mögé bújtatott energiaár-emelés, ami szakít a rezsicsökkentés politikájával, és a társadalom széles tömegeinek, elsősorban a középosztálynak okoz jelentős tehernövekedést anélkül, hogy érdemben hozzájárulna a szociális különbségek csökkenéséhez.

 

(Szakáli István Loránd a holnapi lapszámunkban azokra a veszélyekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a baloldal okozna a családpolitika és az otthonteremtési rendszer átalakításával. Az interjú első része csütörtökön jelent meg. Abban a közgazdász az adópolitikáról és az euró bevezetésének kérdéseiről beszélt.)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.