Egyértelművé vált, hogy európai uniós forrás nem jut autópálya-fejlesztésekre a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban, hiszen sem a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), sem a többéves pénzügyi keret (MMF) nem tartalmaz ilyen indexű tételt. Ugyanakkor a magyar kormánystratégia céljai között hangsúlyos a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, három fő kategóriában;
A beruházásokra – tekintettel a gazdaság újraindítását célzó programok finanszírozására, vagy éppen a 13. havi nyugdíj visszaépítésére és a családtámogatásokra, adó-visszatérítésre – uniós forrás híján a magyar államnak nincsen fedezete, ezért úgy döntött, hogy koncesszort keres az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzésére.
Az Európai Unió hivatalos közbeszerzési honlapján ezért június 14-én meg is jelent a hirdetmény nyilvános, kétszakaszos tárgyalásos, uniós eljárásrendben lefolytatandó koncessziós beszerzési eljárás megindítására.
Fotó: MTI/Varga György
Nem lesz kiárusítás
Az úthálózat tulajdonjoga a magyar államnál marad, a koncesszor az 1662 kilométer alaphálózat (és 381 kilométer opcionális szakasz) üzemeltetését és karbantartását veszi át úgy, hogy az ehhez szükséges eszközöket és humán erőforrást meg-, illetve átveszi az államtól. A nyertes kötelezettséget vállal 545 kilométer útszakasz tervezésére, 538 kilométer felújítására, 273 kilométer bővítésére és 272 kilométer kiépítésére. Ennek keretében kerül sor az M1 és az M7-es autópálya bővítésére, továbbá egy teljesen új szakasz is épülne, amely az M1-est köti össze az M5-össel Székesfehérvár és Kecskemét érintésével.
Ahogyan a már meglévő hálózat, úgy az újonnan építendő szakaszok is a magyar állam tulajdonában lesznek, ebből a kormány nem enged. Idetartozik, hogy másik cégbe sem kívánja kiszervezni a feladatot a kormány, mert azzal megnyitná a lehetőséget a privatizáció előtt, ezt pedig mindenképpen elkerülendőnek tartják a döntéshozók
– hangzott el egy mai háttérbeszélgetésen. A szerződés 35 évre szól.
Az új üzemeltető nem sarcolhatja meg az autósokat
A kiírásban rögzítették: a díjbeszedés az állam feladata marad, az évente mintegy 185 milliárd forintot pedig átnyújtja a koncesszornak az üzemeltetésre. Természetesen a forgalom növekedésével – amit az új szakaszok megépítése is generálhat – emelkedhet a beszedett összeg, ami az üzemeltetőhöz kerül. A háttérbeszélgetésen a beruházási és az üzemeltetési feladatok összekapcsolását azzal indokolták, hogy ilyen módon gazdaságosabban láthatók el.
Az autópályadíjak nem emelkednek, csupán az infláció mértékével, ahogyan ez eddig is történt a törvényben rögzítetteknek megfelelően.
Miután több hazai és európai cégnél is rendelkezésre áll a feladat ellátásához szükséges tudás és kapacitás, a kormány erős versenyre számít a pályázaton, amelyre a kiírás utáni 25 napon belül jelentkezhetnek a vállalatok. Így az sem zárható ki, hogy magyar cég legyen a nyertes. Lapunk kérdésére a háttérbeszélgetésen elhangzott: a szigorú feltételekből a kormány nem szándékozik engedni, de arra számít, hogy az eljárás második felében, a tárgyalásos szakaszban a jelentkezők megpróbálnak majd maguknak jobb feltételeket kialkudni.
