Epres jégkrémeket tesztelt a Tudatos Vásárlók Egyesülete

A nyár és a jégkrém szinte elválaszthatlan, a nagy hőségben mindenkinek jólesik egy kis hűsítő. Ám amikor szétolvad a szánkban a falat, a legkevésbé sem gondolunk arra, pontosan mit is fogyasztunk. Annak, akinek fontos, hogy tisztában legyen azzal, melyik jégkrémmel jár a legjobban nemcsak az ízlelőbimbónk, de a szervezetünk is, érdemes vásárlás előtt tájékozódnia.

Már a csomagolás, de legkésőbb a látvány sejteti, milyen ízélményre számíthat a vásárló Fotó: Katona Vanda

Harmincnégy eperízű jégkrémet tesztelt a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) a nagy nyári melegben. Elsősorban a termékek gyümölcs- és cukortartalmát vizsgálták, emellett az aromák, emulgeálószerek és stabilizátorok jelenlétét is górcső alá vették. Igaz, ezek mennyiségének átlagtól való eltérése nem jelent nagyobb egészségügyi kockázatot, ám jelenlétük meghatározza a termék jellegét. A belbecs mellett a külcsínt vizsgálva értékelték a csomagolást is, ami közvetlenül ugyan nem befolyásolja a termék minőségét, egy újrahasznosítható papírból vagy üvegből készült doboz azonban minimalizálja a környezetterhelést.

Elsősorban az összetétel határozza meg egy-egy jégkrém jellegét, ám a csomagolás sem mellékes szempont
Fotó: Katona Vanda

Első pillantásra nem is olyan könnyű eligazodni a csomagoláson feltüntetett elnevezésekben, és könnyen félrevezethetnek a marketingfogások is. A jégkrémekkel kapcsolatos, elég szigorú előírások megismeréséhez azonban elég felütni a Magyar élelmiszerkönyvet, abban minden fontos szempont megtalálható – mutat rá összeállításában a TVE.

A szabályzat alapján a gyümölcsjégkrémeknek legalább 15 százalék gyümölcsöt kell tartalmazniuk.

Az ennél kisebb gyümölcstartalmú jégkrémet csak gyümölcsös jégkrémnek nevezhetik, amelyiknél pedig csak aroma adja a gyümölcsízt, a gyümölcsízű megjelölést kapta. A hűsítő édességek között említhető még a szorbé (sorbet) nevű gyümölcsjégkrém, amely hozzáadott zsiradékot nem tartalmaz, ugyanakkor legalább 25 százalékos a gyümölcstartalma. Az elnevezések mellett az is fontos, hogy a hűsítő finomságban megtalálható-e valamilyen allergizáló anyag, például szentjánoskenyérmag-liszt, guargumi, esetleg pálmaolaj.

A TVE vizsgálatán átesett termékeknél a gyártók általában megfelelően használták a gyümölcstartalomra utaló elnevezést

– foglalta össze az egyesület a tapasztalatokat. Az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e az elnevezések közötti különbséggel és figyelembe veszik-e azt a vásárlásnál.

A TVE listájának elején egyébként két magyar fejlesztésű termék végzett: az All in food eper és az Anjuna eper és mangó jégkrémei, mindkettő papírdobozos kiszerelésben forgalmazva. Mindkettő elérhető néhány nagyobb hagyományos boltláncban is.