Orkánként zúgnak el felettünk a gépek

A repülőtér zajszennyezése miatt továbbra is sok a lakossági panasz, pedig a légi forgalom messze elmarad a pandémiát megelőző időszakétól. A repülőgépek nemcsak a reptérrel szomszédos lakónegyedekben zavarják a lakók nyugalmát.

Budapest, 2020. április 4. Kirakodják a Liszt Ferenc-repülőtéren az Antonov Airlines International Cargo Transporter ukrán légifuvarozó társaság Antonov 124-100M típusú teherszállító repülőgépéből a Kínából érkezett újabb egészségügyi védőfelszereléseket 2020. április 4-én. A világ legnagyobb, rendszeresen használt teherszállító repülőgéptípusának egyik gépe érkezett Budapestre. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Tovább dübörög a légi áruszállítás a budapesti repülőtéren – adta hírül a Budapest Airport. A reptérkezelő adatai szerint 2021 első hat hónapjában 86 798 tonna légi árut kezeltek, ezzel a repülőtér valaha volt legerősebb félévét zárta. A féléves rekordforgalomnak köszönhetően a 12 hónapra vetített légiáru-mennyiség is soha nem látott magasságokba ugrott:

a júniustól júniusig tartó egy év alatt 157 402 tonna árut kezelt a Cargo City, mellyel a repülőtér átlépte a 150 ezer tonnás álomhatárt.

Erős növekedésnek indult a gépmozgások száma is, 4492 le- és felszállást regisztráltak múlt hónapban, amely 81 százalékkal magasabb az idei májusinál, de 59 százalékkal marad el a 2019. júniusi adathoz viszonyítva.

Óriási áruszállító Ferihegyen: az Antonov 124–00M típusú teherszállító repülőgép
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A repülőtér „dübörgésének” persze nem mindenki örül. Azok biztosan nem neveznék álomhatárnak a teherforgalom kiemelkedő teljesítményét, akiket álmukból vert fel egy-egy több száz tonnás áruszállító gép érkezése.

Az érvényben lévő szabályok szerint éjfél és hajnali 5 óra között, az úgynevezett mélyalvási időszakban tilos a repülőgépeknek le- vagy felszállniuk a repülőtéren.

Ha mégis megteszik, többletdíjat kell fizetniük. A mélyalvási díj bevezetéséről szakmai szereplők és az érintett önkormányzatok bevonásával megalakult Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács döntött. Lapunk kérdésére a Budapest Airport azt közölte, hogy ebben az évben 72 esetben számláztak mélyalvási üzemelési díjat a légitársaságoknak. Ez a díj nem bírság, hanem ösztönző eszköz, amellyel arra szeretnék késztetni a légitársaságokat, hogy egyrészt lehetőség szerint ne a mélyalvási időszakra ütemezzék a járatok közlekedését, másrészt kerüljék el a legsűrűbben lakott területeket a repülőtér környezetében. A mélyalvási díj alapdíja ezer euró (mintegy 360 ezer forint), azonban minél csendesebb egy légi jármű a zajbizonyítványa alapján, annál nagyobb kedvezményben részesül.

A budapestiek és az agglomerációban élők egy része aligha ért egyet a Budapest Airport által kiállított zajbizonyítvánnyal. Lapunk értesülései szerint annak ellenére, hogy sokkal kisebb a reptér forgalma, mint 2019-ben vagy azt megelőzően, a lakossági panaszok továbbra is érkeznek az önkormányzatokhoz és hatóságokhoz.

A legtöbb kifogás a fel- és leszálló gépek hangja, a gépek hajtóműve által keltett rezonancia és légörvények miatt születik.

A ferihegyi repülőtér leszállópályái a széljárás miatt úgy épültek, hogy egyik irányban az agglomeráció, másik irányban a sűrűn lakott fővárosi kerületek felé haladhatnak a le- és felszálló gépek. A panaszosok szerint sokszor indokolatlanul használják a főváros felé mutató irányt. Többen azt jelezték, hogy a nagy testű gépek túl alacsonyan repültek a lakóházak felett, és zajuk kilencven decibelnél is nagyobb volt. Olyan panaszos is akad, aki a repülőtér zajmérésének hitelességét vonja kétségbe, és a saját méréseinek az eredményét közli.

Némelyek talán azt gondolhatják, hogy aki repülőtér környékén vesz ingatlant, az számolhat a zajjal. De

mit szóljanak azok, akik 10-15 kilométerre laknak a repülőtértől, és mégis a hajtóművek zajára kell felriadniuk?

Dél-Budán, Kőbányán vagy Zuglóban igazán nem lehet azzal elhárítani a panaszt, hogy tetszettek volna távolabb költözni Ferihegytől. Bármilyen meglepő, de nemcsak a leszálló vagy a felemelkedő repülők zavarják a környékbelieket – pedig köztudottan ez a két művelet jár a legnagyobb hajtóműterheléssel –, de álló helyzetükben is. A repülőtérre az utóbbi években egyre több karbantartó cég települt, és a gépek tesztelése során a hajtóművek, segédhajtóművek járatása is szükséges. Ezekre a karbantartó bázisokra ráadásul nem vonatkozik a mélyalvástilalom, így megtörtént, hogy egész éjszaka dübörgött egy próbázó gép motorja, néhány száz méterre a legközelebbi lakóházaktól.