Példátlan kihívás az élelmiszerreform

Meghatározó téma lesz a következő hónapokban az Európai Unió agrártermékekkel kapcsolatos kereskedelempolitikájának felülvizsgálata és az új géntechnológiák alkalmazásának kérdése. Az uniós szerveknek és a tagállamoknak rövidesen meg kellene egyezniük olyan konkrét intézkedésekről, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés 2030-ig megvalósítandó átalakításához, ám ez egyelőre teljesíthetetlen kihívásnak tűnik.

Debrecen, 2021. május 26. Antal Gabriella tanársegéd a Debreceni Egyetem Biológiai Kutató és Növénykísérleti Üvegházában (Biodrome), ahol hat kutatócsoport dolgozik hi-tech körülmények között, hogy modellezhető természetes körülményeket biztosítsanak a labor kísérleti növényeinek. A kísérletek egy része az űrprogramokhoz kapcsolódó olyan eljárások és növények előállításával foglalkozik, amelynek űrbéli folytatása, a tervezett újabb magyar kozmonauta munkája lehet majd. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

Ennek felülvizsgálata már tavaly napirendre került, az Európai Bizottság pedig 2021 tavaszán be is mutatta az NGT-kről készült hatásvizsgálatát. Eszerint az új géneljárások külön szabályozására van szükség, hogy széles körben alkalmazni lehessen ezeket.

A génszerkesztés és a génmódosítás más-más eljárás. Előbbi lényege, hogy a pontosan meghatározott génszakasz kijavításával, átalakításával az adott növény ellenállóbbá váljon például a szélsőséges időjárás hatásaival szemben. Az NGT-k mellett azzal érvelnek, hogy a növénynemesítés természetes, ám hosszadalmas folyamatát rövidíti le jelentősen. Ezzel szemben a korábbi GMO-technológia lényege, hogy az adott növényt olyan tulajdonságokkal teszik ellenállóvá és érnek el nagyobb hozamot, amelyet a természetes növénynemesítéssel nem lehetne előidézni. Az új technológiákat ellenzők elsősorban a mikroszkóp alatt végzett folyamatok ellenőrizhetetlenségétől és a bizonytalan hosszú távú hatásoktól is tartanak.

A génszerkesztés engedélyezése várhatóan óriási vitát szül az unión és a tagországokon belül. Ennek oka, hogy sok tagállam elvi és szakmai okokból is elutasítja a géneljárásokat. Igaz ez a nemzeteken belüli ellentétekre is: a döntésekben megkerülhetetlen Németország új kormányában a mezőgazdaság irányításáért felelős zöldek – ­hasonlóan a környezetvédő NGO-k­hoz – mereven elutasították ezek alkalmazását. Jelenleg sincs egyetértés a kormánykoalíción belül az NGT-kről.

Az uniós döntéshozók ezek mellett számos, kevésbé vitatott javaslatról is tárgyalnak a következő hónapokban.

Borítókép: a Debreceni Egyetem biológiai kutató és növénykísérleti üvegházában hat kutatócsoport dolgozik (Fotó: MTI/Oláh Tibor)