A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe érdemben javult az előző havihoz képest. A legnagyobb javulás az infláció megítélése esetében következett be, amely –37,8 pontról –30,8 pontra emelkedett, azonban még így is a négy alindex közül ennek megítélése a legkedvezőtlenebb. A legkedvezőbbnek a válaszadók továbbra is a foglalkoztatási helyzetet látják, ennek alindexe +2,1-ről +6,5-re emelkedett szeptemberben. A gazdasági helyzet megítélése bár továbbra is inkább negatív, de itt is érdemi pozitív irányú elmozdulás történt, –10,2 pontról –5,1 pontra. Az anyagi helyzet megítélése szintén jelentősen javult, –10,2 pontról –3,7 pontra.
Az egyes kérdések közül a legnagyobb javulás annál a kérdésnél mutatkozott, amely azt vizsgálja, hogy hogyan alakult az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy év során. Az augusztusi 29,0 százalék után szeptemberben 21,8 százalék mondta, hogy a gazdasági teljesítmény jelentősen romlott, míg a kismértékű romlást tapasztalók aránya 26,0 százalékról 23,3 százalékra mérséklődött. Növekedés tapasztalható ugyanakkor a változatlanságot és a javulást tapasztalók arányában. Míg augusztusban még 13,0 százalék érzékelt változatlan gazdasági helyzetet, addig szeptemberre ez az arány 17,5 százalékra emelkedett. Eközben a kismértékű javulást megjelölők aránya 18,8 százalékról 20,2 százalékra, a jelentős javulásról beszámolóké pedig 9,2 százalékról 13,0 százalékra nőtt. A lakosság tehát a múltbeli folyamatokban is egyre inkább érzi a gazdaság újraindulását, de összességében még mindig többen tapasztaltak romlást, mint javulást.
Bár az elmúlt időszakban az infláció más országokhoz hasonlóan növekedett, és így a jegybanki cél fölött alakult, a jegybanki szigorítások eredményeként javult a következő évre várható infláció megítélése. Azok aránya, akik 1 százalék alatti vagy 1–2 százalékos inflációt várnak a következő évre, az előző hónaphoz hasonlóan alakult, és így 2,7, illetve 11,7 százalékot tett ki. A jegybanki célsávon belüli, azaz 2–4 százalékos inflációt az előző havi 24,3 százalék után 27,4 százalék vár, míg a 4–5 százalékos inflációra számítók aránya 15,6 százalékról 18,6 százalékra emelkedett. Ezzel szemben 5 százalék feletti pénzromlást az augusztusi 36,2 százalék után már csak 28,6 százalék valószínűsít.
A vállalati felmérésben szintén mind a 4 alindex javulást mutatott augusztushoz képest. Legkedvezőbb megítélése továbbra is az iparági környezetnek van, az ezt leíró alindex értéke +10,0-ről +15,3-re emelkedett. A legnagyobb javulás, –12,2-ről –5,0-re, a gazdasági környezet megítélésében történt, míg az üzleti környezet alindexe –8,2-ről –3,5-re emelkedett. A legkisebb javulás a termelési alindexben történt augusztushoz képest: –8,7-ről, –5,3-re emelkedett, így ennek a területnek volt a legrosszabb a megítélése.
A vállalati felmérés eredményei szerint a legnagyobb mértékű javulás az előző hónaphoz képest – a lakossági felméréshez hasonlóan – az elmúlt 1 év gazdasági folyamatainak megítélésében történt. Míg augusztusban a megkérdezett vállalatvezetők 25,9 százaléka mondta azt, hogy a gazdasági helyzet jelentősen, 37,5 százaléka pedig, hogy kismértékben romlott, addig ez a két arány szeptemberre rendre 22,1 és 31,3 százalékra csökkent. A változatlan gazdasági helyzetet érzékelők aránya 21,5 százalékról 18,0 százalékra mérséklődött. Eközben kismértékű javulást az előző havi 10,0 százalék után 17,9 százalék, míg jelentős javulást 2,6 százalék után 6,0 százalék tapasztalt. Összességében tehát bár a vállalatvezetők továbbra is inkább pesszimisták az elmúlt 1 év folyamatait illetően, ennek mértéke csökkent.
Az előző hónaphoz képest javultak a vállalkozások profitvárakozásai is. Bár a jelentős profitcsökkenésre számítók aránya alig változott az előző hónaphoz képest (3,4 százalék után 3,0 százalékot tett ki), mérséklődött a kismértékben csökkenő (13,2 százalékról 9,0 százalékra) vagy változatlan profitot várók aránya (39,9 százalékról 32,7 százalékra). Eközben jelentősen, 36,1 százalékról 46,0 százalékra emelkedett a kismértékben növekvő profitra számítók aránya, míg a jelentős profitemelkedést váróké 4,2 százalékról 5,8 százalékra növekedett.
