Közeledik a 2022-es országgyűlési választás. A szavazás előtt mindenki tisztában lehet azzal, hogy milyen állapotban van az ország gazdasági és pénzügyi helyzete. Már a jövő évi költségvetést is elfogadta a parlament, ami a többi között megkönnyíti az üzleti élet szereplőinek a tervezést. Nem volt ez azonban mindig így, mert a 2006-os választások előtt az akkori balliberális oldal gyakorlatilag eltitkolta a valóságot az emberek elől.
Letiltott előrejelzés
A Süddeutsche Zeitung 2006 nyarán azt írta, hogy „a tárcavezető [Veres János pénzügyminiszter] megtiltotta a beosztottjainak, hogy a választás előtt megnevezzék a valós költségvetési számokat, mert az rossz hangulatot teremtett volna”.
Ezt később Veres János úgy magyarázta, hogy mindössze arról volt szó, hogy ő csak az év további részére vonatkozó becsléseket tiltotta le.
A 2006-os költségvetést 2005. december 19-én fogadta el az Országgyűlés. Veres János akkor arról beszélt, hogy a 2006-os év a folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődést szolgálja, melynek egyértelmű nyertesei a gyermekes családok lesznek. A Fidesz azonban pontosan tudta, hogy ez nem igaz, nem lesz semmi a beígért adócsökkentésekből. Áprilisban Orbán Viktor pártelnök a következőt nyilatkozta Győrben: „Ha nem lesz változás, a magyarok olyan megszorítócsomagot kapnak a nyakukba, hogy Bokros Lajos hátizsákja kutyafüle volt ahhoz képest. […] Ha nem változtatunk, a kormány a rossz politikájának az árát ismét a magyarokkal fogja megfizettetni.” Arra kérte a szavazókat, hogy menjenek el választani, és voksoljanak a jobboldalra. A nyugdíjasoknak ezt üzente: „Mi meg tudjuk őket védeni a gyógyszeráremelések, a gázáremelések és a villamos energia árának emelésével szemben. Meg tudjuk őket védeni az ellen, hogy fizetőssé tegyék a magyar egészségügyet […], de csak akkor, ha 23-án […] segítenek bennünket.”
Félrekezelt közfinanszírozás
Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti vitában is részt vett Gyurcsány Ferenccel. A Fidesz elnöke a többi között az államadósság és a költségvetési hiány növekedésére hívta fel a figyelmet. Ezt mondta: „Nem látszik Magyarországon a privatizációs bevételekkel együtt számított hatezermilliárd forintnyi felvett hitel. Ilyen adósságba taszítani Magyarországot felelőtlenség.” Mindemellett pedig kifogásolta, hogy a kormányzat nem hozza nyilvánosságra a költségvetési adatokat, csak a választások első fordulója után. Jelezte: a magyar embereknek joguk van tudni, hogy mennyi adósság terheli őket és milyen a költségvetés helyzete, miből fogjuk visszafizetni a hiteleket. Szerinte a megszorítás nem hoz megoldást.
Gyurcsány Ferenc és kormánya mindezzel szemben továbbra is azt állította, hogy minden rendben van. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke 2006 márciusában arról értekezett, hogy a költségvetési egyensúly érdekében nem kell már Bokros-csomag, nem kell ilyen típusú megszorítás, de következetes takarékosságra van szükség. A választók nem voltak tisztában a valós helyzettel, pedig a The Economist 2006. április 7-én ezt írta:
A posztkommunista Európában sehol nem kezelték úgy félre a közfinanszírozást, mint a szocialista–liberális koalíció kormányzása alatt.
