Még van pár napja egy fontos ügy elintézésére a valamivel több mint egymillió magyarországi banki adósnak: az érintettek a hónap végéig jelezhetik bankjuknak, ha továbbra is élni szeretnének azzal a védőernyővel, amit a hiteltörlesztési moratórium jelent.
– Fontos döntés előtt állnak a moratóriumot most még igénybe vevők, több tényezőt is érdemes mérlegre tenniük
– mondta a közelgő határidő kapcsán a Mediaworks Hírcentrumának a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András a határidő kapcsán megemlítette: péntekig a bankfiókokban, vasárnapig online intézkedhetnek az ügyfelek.
A bennmaradás nem automatikus
Az államtitkár elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a moratórium ezután csak szűkebb kör előtt áll nyitva. A kormány szeptemberi döntése nyomán novembertől jövő év június 30-ig kizárólag a rászorulók vehetik továbbra is igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot.
– Ebből a szempontból rászorulónak számítanak a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, a munka nélküli vagy az álláskereső banki ügyfelek, és azok a magánszemélyek, akiknek tartósan csökkent a jövedelmük. A vállalkozások közül pedig azok kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző 18 hónaphoz képest
– ismertette a szabályokat miniszterhelyettes. Hozzátette: a moratóriumban maradás ezúttal már nem automatikus, az érintetteknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk bankjukhoz. Az eddigi tapasztalatok szerint a hitelintézetek a személyes ügyintézés mellett elektronikus csatornán is módot adnak arra, hogy ügyfeleik megtegyék nyilatkozatukat.
Nincs kamatos kamat
A miniszterhelyettes kiemelte azt is, hogy a kormányzat a törlesztéshez most visszatérők kezét sem engedi el, hiszen jogszabály írja elő, hogy a halasztott kamatfizetést a bankok nem tőkésíthetik, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot.
– Európa több államában is kamatos kamattal kell számolniuk az ügyfeleknek, ráadásul rövidebb volt a moratórium ideje is. Itt 2020 márciusa óta, vagyis összességében több mint két évig él az átmeneti törlesztési mentesség lehetősége, másutt csupán néhány hónapra garantálták ezt. A magyar szabályok azzal is védik a hiteleseket, hogy kimondják: a moratórium miatt a korábbihoz képest nem emelkedhet meg az adós törlesztőrészlete, helyette azonban meghosszabbodik a futamidő. Emiatt tanácsosnak tűnhet, hogy aki tudja és képes rá, térjen vissza a törlesztéshez, s csupán azok maradjanak a moratóriumban, akiknek ez az anyagi talpon maradást jelenti
– fogalmazott az államtitkár. Megjegyezte: a hitelmoratórium kétségkívül hatalmas segítség azoknak, akik most nem tudnak fizetni. – A kormány azért döntött a moratórium jövő június végéig tartó meghosszabbítása mellett, hogy a gazdaság újraindításakor a rászorulók részére továbbra is megőrizze ezt a pénzügyi védőhálót.
Ez történt eddig
A hiteltörlesztési moratóriumot a koronavírus-járvány okozta gazdasági hátrányok kezeléséért 2020 márciusában vezette be a kormány. A lehetőség kezdetben automatikus volt: az ügyfeleknek akkor kellett megkeresniük a bankot, ha nem kívántak élni a moratórium nyújtotta lehetőséggel.
A törlesztés átmeneti felfüggesztése kezdetben rendkívül népszerű megoldásnak számított: bár a résztvevők köre, aránya folyamatosan változott, a kormányzat úgy számolt, hogy az adósok a moratórium igénybevételével 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő összeg törlesztését halasztották el – az összeg a gazdaságban maradt.
A summából a háztartásoknál – átmenetileg – mintegy 600 milliárd, a vállalkozásoknál pedig 1100–1200 milliárd forint maradhatott. A moratórium a kezdeti tervek szerint 2020 végén megszűnt volna, a kormány azonban az adott gazdasági helyzetre tekintettel 2021 közepéig meghosszabbította azt. Ám miután az idén nyári nemzeti konzultáció résztvevőinek 91 százaléka úgy foglalt állást, hogy szükség van az újbóli meghosszabbításra a rászorulók esetében, a kormány 2022. június 30-ig nyújtotta meg e lehetőség időbeli tartamát. A friss adatok szerint a múlt hónap végén hozzávetőleg egymillió banki ügyfél élt a moratóriummal.
Az öt legfontosabb tudnivaló moratóriumosoknak
Fontos gyakorlati tudnivalókat osztott meg a napokban a moratórium kapcsán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Kandrács Csaba elöljáróban leszögezte: az anyagilag nehéz helyzetben lévő hiteladósoknak bankjuknál kell jelentkezniük a törlesztési moratórium 2022. június 30-ig való meghosszabbításáért.
1. Nyilatkozni, de hogyan?
Mint a jegybanki vezető a távirati irodának elmondta, a hosszabbításról szóló nyilatkozat formanyomtatványa személyesen az ügyfél bankjának bármelyik fiókjában kitölthető, de elküldhető internetbankon, a hitelintézet honlapján kitöltve vagy akár elektronikusan aláírt e-mailben is. Fontos ugyanakkor, hogy postai vagy telefonos nyilatkozatra a jogszabály szerint nincs mód. Ebből következik, hogy mivel a hónap vége vasárnapra esik, így a személyes nyilatkozattétel – néhány szombaton is nyitva tartó fővárosi bankfiók kivételével – gyakorlatilag október 29-ig, vagyis péntekig lehetséges.
2. Érdemes-e várni?
Kandrács Csaba szerint a korábbi hasonló példák is azt mutatják, hogy sokan az utolsó percre hagyják a jelentkezést. Azonban ez most nemigen lehet kifizetődő. – Főképp a személyes ügyfélfogadáskor az utolsó órákban az érintettek túlterhelhetik a bankfiókok kapacitását – jegyezte meg az alelnök, majd azt tanácsolta: a rászorulók ne hagyják a legvégére a törlesztési moratórium meghosszabbítását.
3. Ki segíthet?
Az alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ha kell, az okostelefonnal, internettel nem rendelkezőknek az MNB budapesti ügyfélszolgálata vagy a – minden megyeszékhelyen elérhető – Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodák segítenek a hosszabbításról szóló dokumentum kitöltésében.
4. Kinek érdemes maradnia?
Arról, hogy kinek érdemes bent maradnia vagy éppen kilépnie, az alelnök azt mondta: a moratórium nem tartozáselengedés, hanem fizetési haladék. A hitelre a fizetési stop alatt is kamat rakódik. Kandrács Csaba szerint akinek van jövedelme, munkahelye, célszerű elhagynia a moratóriumot. Ha az adós nem tesz nyilatkozatot, törlesztése folytatódik.
5. Lesznek pluszdíjak?
A jegybanki vezető megemlítette azt is: az MNB elvárja, hogy a hitelintézetek ne számítsanak fel előtörlesztési vagy szerződésmódosítási díjat azoknak, akik egy összegben kifizetnék a tartozásukat vagy magasabb havi törlesztést vállalnának, hogy az eredeti futamidő végére letudják teljes hiteltartozásukat.