Varga Mihály: Négy kockázat fékezheti a gyors gazdasági növekedést

A pénzügyminiszter elégedett a válságkezeléssel, de a járvány és hatásai még nem értek véget szerinte.

20200618 Budapest Majdnem 1400 milliárd forintot költött az állam a válság hatásai­nak közvetlen kezelésére. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: gazdaságvédelmi operatív törzs néven új testület alakul, ennek feladata a gazdaság növekedését fékező adminisztratív szabályok kiiktatása lesz. Fotó: Kurucz Árpád KA Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Elégedett a válságkezeléssel Varga Mihály pénzügyminiszter, de egyben arra is emlékeztetett az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán pénteken, hogy a járvány és hatásai még nem értek véget. Az üzleti fórumon előadásában részletezte: az amerikai vállalatok, több mint 1700 cég, amely több mint százezer embernek ad munkát, meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara 2011 óta a kormány stratégiai partnere.

A pénzügyminiszter ezek után a magyar gazdaság következő egy-másfél éves várható alakulását vázolta. Mint mondta, örömteli, hogy sikerült újra visszatérni a magas növekedés által meghatározott szakaszba, ami 2019-ig is jellemző volt. Az elmúlt másfél évben azonban válságkezelésre volt szükség, át kellett segíteni a gazdaságot a súlyos visszaesés időszakán.

Az idei második negyedév már igen lendületes volt, ma a magyar gazdaság jobb teljesítményt nyújt, mint az Európai Unió átlaga, és azon tíz tagállam között vagyunk, amely elérte a pandémia előtti szintet, mindezt úgy, hogy a turisztikai ágazat igazán még be sem indult.

A kiskereskedelem alakulása jól látható akár napi szinten is az online kasszák által: a kiskereskedelmi forgalom várhatóan az év végére éri e a járvány előtti szintet. Ugyancsak lemaradásban van még a mezőgazdaság és a szállítás, és persze a turizmus, ami két részre választható: a vidéki turizmus felfutott a korábbi szintre, a fővárosi még nem.

A miniszter hozzátette, hogy azért vannak még veszélyek, mégpedig négy ilyet lehet azonosítani. Az első az energiaárak drágulása, ami egyszerre jelentkezik a földgáz és az elektromos energia piacán. A második kockázati elem a megugró infláció, amit nemcsak az energiaárak emelése hajt, hanem a gazdasági újranyitás velejárója, és tartósabbnak tűnik, mint korábban gondolták. A harmadik kockázat maga a vírus, ami még mindig nem tűnt el, a járvány még mindig jelen van. A negyedik probléma a hiány: egyrészt az alapanyagok, főleg csipek esetében, másrészt a munkaerőhiány bizonyos szektorokban, valamint a konténerhiány, amivel korábban nem találkoztunk.

Kedvező mindemellett, hogy a hazai beruházások jól alakulnak, a beruházási rátánk 27,5 százalékkal az élen jár az unióban, és ugyancsak kedvező, hogy a munkaerőpiac gyorsan helyreállt, nincs érdemi munkanélküliség, magas a foglalkoztatottság.

Ami a piaci hatásokat illeti: emelkedni kezdtek az amerikai állampapírhozamok, és ilyenkor könnyebben emelkednek máshol is a hozamok, ami növeli az államadósság finanszírozásának költségét. Ilyen körülmények között jelentős siker, hogy alacsony kamat mellett tudtunk devizakötvényeket kibocsátani, mind dollárban, mind euróban, így az esetleges hozamingadozások hatása tompább lett rövid távon.

Ami az adósságot illeti, újra cél lesz, hogy csökkenő pályára álljon, ahogy ez történt a járvány előtt. Akkor a GDP 80 százalékáról 65 százalékára csökkent az adósság, most ugyanez lesz a feladat, miután a járvány sajnálatosan és kényszerűen megnövelte a rátát.

Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta: 7–7,5 százalékos bővülést vár, miközben van optimista, nyolcszázalékos előrejelzés is. Amit még lényegesnek tart Varga Mihály, hogy a Moody’s, amely távolról sem mondható elfogultnak Magyarországgal szemben az elmúlt években, javította az adósbesorolást és a kilátásokat is.