időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo
Ha visszatér a 2010 előtti balliberális korszak, akkor az eddigi eredmények is elvesznek

Így álltunk fel a szégyenpadról

Kiss Gergely
2021.12.30. 07:38 2021.12.30. 14:10
Így álltunk fel a szégyenpadról

Jelentős eredményeket és sikereket hozott az elmúlt tizenegy évben az Orbán-kormány gazdaságpolitikája. A balliberális hatalomgyakorlás sereghajtó pozícióba gyengítette az országot, 2010 után azonban mára több területen is az unió élmezőnyébe kerültünk. Összefoglaltuk, hogy egy esetleges kormányváltás után mi minden kerülne veszélybe.

A 2022-es országgyűlési választás azt is eldönti, hogy folytatódhat-e a 2010 óta működő gazdaságpolitika. Az elmúlt hónapokban cikksorozatban ismertettük a terület legfontosabb intézkedéseit, eredményeit. Most összefoglaljuk azokat a vívmányokat, amelyek egy kormányváltás esetén veszélybe kerülnének.

Világsiker a magyar rezsicsökkentés

Első lépésként a rezsicsökkentést emeltük ki, amely mára világsiker lett. Ezt eleinte sokan támadták, majd a mostani energiaválság idején külföldön is igyekeztek „lekoppintani” valamilyen módon az Orbán-kormány gyakorlatát. Már 2020-ban is a magyar fogyasztók fizették Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit, míg korábban ennek pont az ellenkezője volt az igaz. A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára.

A magyar állam visszanyerte a mozgásterét, mert hazánk tulajdoni aránya az energiaszektorban ötven százalék fölé nőtt, ami a lakossági ellátásban ráadásul még magasabb. Ez lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú fenntartását.

Ha munka van, minden van

A sorozat második cikke arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor betartotta az egyik legfontosabb választási ígéretét. A miniszterelnök 2010-ben azt mondta, hogy tíz év alatt a kormány egymillió új munkahely létrehozását segíti elő. Ez megtörtént. Bemutattuk a gazdaság működésének egyik különösen fontos mutatóját, a munkaerőpia­ci pangást (labour market slack). Ez az indikátor a munkanélküliségi rátánál sokkal jobban méri a foglalkoztatás iránti igényt. Az Euro­stat munkaerőpiaci pangás mutatója ugyanis a munkanélküliek mellett azokat is számításba veszi, akik már nem is keresnek munkát, de szívesen dolgoznának vagy akiknek van (jellemzően részmunkaidős) munkahelyük, de az nem felel meg az igényeiknek, mert többet vagy mást szeretnének dolgozni. Az indikátor a lefedett csoport létszámát a munkaképes korú lakosság arányában fejezi ki.

A számok azt jelzik, hogy 2010-ben a munkaerőpiac ezen mutatója csaknem 17 százalék volt. Ez azt jelentette, hogy minden hatodik honfitársunknak vagy nem volt állása, vagy ha volt is, elégedetlen volt azzal. Ez az érték európai viszonylatban is rossznak számított. A legfrissebb adatok alapján – a koronavírus-válság ellenére – ma már honfitársaink csupán hét százaléka nyilatkozott úgy, hogy a foglalkoztatásának körülményei nem megfelelőek számára.

 A munkaerőpiaci pangás mutatója alapján Magyarország a negyedik legjobb helyen áll európai viszonylatban.

Jelentősen enyhült a kiszolgáltatottság

A harmadik rész arról szólt, hogyan csökkentette jelentősen az ország kiszolgáltatottságát az Orbán-kormány.A Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok ugyanis a 2002 és 2010 közötti időszakban közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak. Lényegé­ben mindenféle koncepció nélkül elherdálták a nemzeti tulajdont. Eladták a közműcégeket is, garantált nyereség biztosítása mellett. Ebből következett az energiaárak folyamatos emelkedése. A fordulat 2010 után következett be, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban magyar tulajdonba kerüljenek a cégek. Így vette vissza az állam az energiaszektorban és a bankszektorban is a vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól. 

Mintegy hatezermilliárd forinttal nőtt 2010 óta az állami vagyon nyilvántartási értéke, amely most már megközelíti a 18 ezer milliárd forintot.

A devizahitelezés elszabadulása is erősítette 2002 után a kiszolgáltatottságot. Egészen 2010-ig az államadósság jelentős növekedése mellett a háztartásokat és a vállalkozásokat is gyors ütemű eladósodás jellemezte – 2002 és 2008 között a háztartások GDP-arányos hitelállománya a háromszorosára, a vállalkozásoké a másfélszeresére nőtt. A kölcsönök tömeges bedőlése egyrészt a túlzott hitelfelvételnek volt köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a törlesztőrészletek megugrottak az ügyfelekre hárított kockázatok miatt. Az Orbán-kormányzat által végrehajtott forintosítás felért egy kármentéssel, különösen azért, mert jó időben lépett – a svájci frank jelentős erősödése előtt, amely beláthatatlan károkat okozott volna.

Az elmúlt évek szintén nagy eredménye, hogy kedvezően változott az államadósság szerkezete. Az ország finanszírozása biztonságosabb lett. Megdöbbentő, de 2006-ban ott tartottunk, hogy a Világbank adatai szerint Sierra Leone után a hetedik legeladósodottabb ország voltunk a világon. Ráadásul a külső adósság rendkívüli mértékben megnövelte az ország kiszolgáltatottságát. Ez is megváltozott, mert 2010 óta az államadósságon belül a külföldi pénzben fennálló tartozás ötven százalékról húsz százalék alá csökkent. Sőt az államadósság negyede ma már a magyar családok kezében van, ez az arány tíz évvel ezelőtt mindössze három százalék volt.

A költségvetésből kifizetett kamatot így nem a külföldiek, hanem a magyar családok kapják meg, ezzel ez a pénz visszajut a magyar gazdaság vérkeringésébe.

Segély helyett fizetés

Külön cikkben írtunk arról is, hogy az Orbán-kormány elmúlt három ciklusa alatt 74 százalékkal nőtt a hazai minimálbér és 87 százalékkal a bérminimum vásárlóértéke. Ennél magasabb dinamikát ezen időszak alatt egyedül Litvánia mutatott fel. Ehhez képest 2002 és 2010 között Magyarország volt az egyetlen ország Európában, ahol csökkent a minimálbér reálértéke. Januártól a kétszázezres minimálbér több lesz, mint amennyi a baloldali kormány alatt, 2010-ben az átlagbér volt.

Ez is része a munkára épülő gazdaságpolitikának, hiszen a fizetés jelent kiutat a szegénységből, nem pedig a segélyezés. Ezen a téren is érdemi az előrelépés. Kiválóan mutatja a szegénység visszaszorításáért 2010 óta tett gazdaságpolitikai lépések eredményét a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők számának változása. Ez azok arányát mutatja, akik olyan háztartásban élnek, amelynek egyetlen tagja sem dolgozik, azaz ez esetben mindenki gazdaságilag inaktív vagy munkanélküli. A kétezres évek első felében a vizsgált (0–59 éves) népesség több mint egytizede élt olyan háztartásban, amelynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott, vagyis megélhetése biztosítására munkából származó jövedelem nem állt rendelkezésre. A foglalkoztatás bővülésének, a kedvezőbb gazdasági körülményeknek az lett az eredménye, hogy 2019-ben a gyermekek 5,6, a felnőttek 5,3 százaléka élt foglalkoztatott nélküli háztartásban. 

Az ­uniós országok között is jelentősen javult a pozíciónk, a mutató ugyanis 2012-ben és 2013-ban az uniós rangsorban még az egyik legrosszabb, míg 2019-ben a 18 év alattiak körében a hatodik, a 18–59 évesek esetén pedig a harmadik legjobb volt.

Visszaszorult a feketegazdaság

Az elmúlt tizenegy év szintén nagy sikere a feketegazdaság elleni küzdelem. Negyedére csökkent az adóelkerülés Magyarországon. Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, amely kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál. Ezt azt jelenti, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek (ilyen például az online pénztárgépek működtetése) köszönhetően javult az adómorál, jelentősen mérséklődött a csalárd cégek száma. Ennek legnagyobb nyertesei a tisztességesen működő vállalkozások. Az Orbán-kormány 2010 után azt az elméletet ültette át sikerrel a gyakorlatba, miszerint ha kisebb az elvonás mértéke, akkor a közterheket minél többen igyekeznek befizetni, többen kerülik a visszaélésekkel járó büntetések kockázatát.

A balliberális kormányzás 2010 előtt látott gyakorlata megmutatta, hogy a fentiekhez képest teljesen más irányú gazdaságpolitika várható, ha 2022-ben hatalomváltás lesz. A bizonyítottan sikeres modellt felváltaná az a többszörösen bukott rendszer, amely végül mindig megszorításokba torkollott.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.